MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-08 / 127. szám

2 1904. május 8. KIRÁLY SZÍNHÁZ. '»A toreador« szövege. I. felvonás. A biarritzi »Grand Hotel« virágárus csarnokában. A tengeri fürdő előkelő szállodájában különös társaság verődik össze. Itt van Carajolo, a híres toreador, a ki régi kedvesétől: a spanyol Terézától menekülve, egy dúsgazdag özvegyet: Kitty Hoppingsot szeretné nőül venni. Itt van Pettiíer, az állatseregletéből kikopott állatszeliditő, a ki szintén Mrs. Hoppings kezére és pénzére vágyik Két engol fiatal ur, — Archibald és Augustus — a kik régi jó barátok, szintén itt találkoznak: mind a ketten szerelmesek és szivük választottjait keresik, a kik persze Dora és Nancy kisasszonyok sze­mélyében szintén jelen vannak. Ámde Dórát nagybátyja egy ismeretlen fiatal emberrel akarja összeházasítani (a ki nem más, mint Augustus) és hogy kijátsza a nagybácsi »párti-tervét«, asszonynak adja ki magát, a kinek férje Robin­son Crusoe, vagyis a férfiruhába bujt Nancy. Nancyban viszont Archibald fedezi fel egy szállodaégésnél megmentett ideálja arczvonásait és igy a jótékony véletlen összehozza a szerel­mes párokat. Megérkezik Biarritzba Sammy Gigg is, az állásnélküli, verseket faragó urasági inas, a ki szerelmével: Suzanne virágárus­lánynyal összekülönbözik és miután kapóra jön neki Carajoló elhagyott kedvese : Teréza, elha­tározza, hogy véle együtt elmegy Villajába, a bikaviadalra Az egész társaság Villajába indul, a hires bikaviadalra, a hol Carajolo, mint a város hires szülötte, fogja magát produkálni. Kitty Hoppings Terézától megtudja, hogy a toreador csak a pénzére vágyik és igy remény 1 nyújt az állhatatos Pettifernek. II. felvonás. Villajában, az aréna előtt Sammy Gigg felöltözik toreadornak és fogad­tatja magát a város notabilitásaival, mint a hires bikaviador. Nagyban ünneplik és persze, neki kellene az arénában megküzdenie nyolcz bi-cával. Már felvonulnak a bikaviadalra és a rémültében ájuldozó Sammy Gigg hiába tilta­kozik a megtiszteltetés ellen: mennie kell az arénába. Ekkor Suzanne leleplezi a toreador ruhába bujt urasági inast, az igazi toreador : Carajolo is megérkezik és nagy diadalt arat az arénában. Végül a szerelmesek megbékélnek: Sammy Gigg Suzanneval, Carajolo Terézával, Mrs. Hoppings igent mond Pettifernek és a fiatal angol urak szintén hozzájutnak választottjaihoz: Dorához és Nancyhoz. »Lili« szövege. Első felvonás. Kert a Bouzincourt-villa előtt. Bouzincourt-ék szomszédságában tüzér­kaszárnya van, a melyet csak egy fal választ el a villától. Ez a szomszédság az okozója, hogy Amelie kisasszony, Bouzincourt ur leánya, beleszeret egy Plinchard nevü tüzérbe, a ki nagyon csinos flu, de végtelenül együgyü. Plinchard át-át sandit a villába Victorine szoba­leány kedvéért s a tüzérnek szerelmes pislon­gásait magára veszi Amelie kisasszony, a ki végtelenül boldog abban a tudatban, hogy a „tüzér, a kit ő imád", ő belé szerelmes. A szülők azonban Grange Bateliere bárót szánták Amelie férjéül, a ki éppen megérkezik vén, süket nagybátyjával, Saint-Hipothese-el, hogy megkérje a fiatal leány kezét. Amelie elhatá­rozza, hogy megszöktetted magát Plinchard-dal. A tüzér a falon át éppen átmászik a kertbe, hogy ottfelejtett trombitáját elvigye, mert az ezred egy óra múlva Afrikába indul. Amelie bevallja neki szerelmét és közli vele a szökés tervét, de az együgyü Plinchard nem éri fel eszével Amelie szerelmét és bamba nyíltsággal be is vallja ezt neki. A szerelmében megcsalódott Amelie, Plinchard karjai közé ájul, de minthogy a kaszárnyából már hallik az indulásra hivó jel, leteszi az alélt leányt a kerti padra és elsiet Mikor Amelie magához tér, az ezred Plinchardda' együtt a rácsos kapu előtt vonul Afrikába. Amelie csalódott szerelme bosszuérzetében Grange Bateliere bárónak nyújtja kezét, a kit nem szeret. Második felvonás. Szalon Grange Bateliere báró lakásában. Nyolcz év mult el Amelia leánykori szerelme óta. Ez alatt az idő alatt e báró erősen megkopaszodott s Amelie, a ki fejlett, kívánatos asszonynyá érett, éppenséggel nem boldog unalmas férje oldala mellett. A kastélyba egy tisztet szállásoltak be s Amelie a nyalka tisztben nemsokára . . . Plinchard-t is­meri fel, a ki azóta hadnagygyá lett. Szivét megrohanják első szerelmének emlékei, a melye­ket még jobban fokoz az, hogy egy készülő műkedvelői előadás próbáján Plinchard helyet­tesíti a szerelmest s a tüzér, a kinek közben ! megnyíltak a szemei is s nem a régi bamba fiu többé, egész szenvedélyével vallja be neki szerelmét. Amelie a becsületes asszony egész tisztességével védekezik újra ébredő szerelme ellen, de a véletlen segítségére jön a szeren­csés Plinchard-nak. A kopaszodó báró értesül róla, hogy a hadnagynak egy hölgyecskéje, a kinek ő is udvarolt, a kastély előtt csukott kocsiban vár Plinchardra; elhatározza tehát, hogy ő fogja elfoglalni helyét. Amelie kéri, hogy ne hagyja magára, de a báró a légyottra gon­dol és — rázárja a szalon ajtaját. Plinchard azonban már előbb elbujt a szalonban s most előlép és Amelie együtt látja magát első sze­relmének tárgyával, a szerelmes éj magányában egyedül . . . Harmadik félvonás. Grange Bateliere báró kastélyának egy előcsarnoka. Sok, sok év mult el ismét . . . Amelie már nagymama s egy viruló unokája van: Lili, a ki éppen olyan, mint a minő ő volt egykor hajdanán. Lili sze­relmes egy fiatal ügyvédbe, Renébe, a kiről a szigorú nagymama semmit sem akar tudni. Ez segítségül hivja nagybátyját, Antonin Plinchard nyugalmazott tábornokot és szenátort, a ki senki más, mint az egykori tüzér-trombitás Plinchard felismeri a szigorú nagymamában az ő egykori Ameliejét s most már kétségtelen előtte, hogy Lili az ő unokája is. Mikor Amelie­vel harmincz év múlva újra találkozik, szerel­mük közös emlékeit újítja fel, de Amelie sem­mit sem akar tudni felőlük, de a drága emlé­kek végre az ő szivét is megindítják s most már ő is beleegyezik, hogy a fiatalok egymáséi legyenek. Hiszen éppen az ő élete volt a leg­szentebb tanúság a mellett, hogy a leány soha se menjen máshoz feleségül, mint csak ahhoz, a kit szivéből szeret. Bártfa gyógyfürdő. Posta-, távírda- és vasúti állomás. 6000 hold gyönyörű fenyveserdö^ Kárpáti gyógy- és fürdőhely a Beszkid déli lejtőjén. Kitűnő gyógyhatású égvényes sós-vasas savanyuvizek. Kiváló éghajlati és tarap-gyégyholy. Enyhe, balztamos, par- és szélmentas levegő. Hideg és meleg ásványvíz, vasláp- és fenyő-fürdők. firvnc fnrróc kiváló, egészséges sós-savanyu­UrVUő-IOITdS vi z Tüdő- és gégebetegeknek el­ismert szaktanárok által legmelegebben ajánlva. Alkatrészei folytán hasonló mása a Selters-viznek. Az elő- és utótdényben (május 15—junius 15. és augusztus 20—szeptember 30-ig) elsőrendű, páratlan pensio kapható napi 8 kor.-ért lakás, teljes ellátás, fürdő és orvosi rendelés. E rend­szerrel lehetővé válik, hogy minden tisztviselő, a ki egy évig tartó nehéz munkájában elfárad, erejét felfrissítse és megromlott egészségét helyre­állítsa. Ezen pensio olyan olcsó és olyan elő­nyökkel jár, hogy még a legszűkebb anyagi viszo­nyok között élők is rendkivül olcsón megszerez­hetik maguknak azt a gyönyört és élvezetet, a melyet néhány Bártfafürdőn eltöltött hét nyújt. Elismert kitűnő felszerelésű hidegviz-gyógyintézet. Tej- és savó-knra. Villamos-gyógykezelés. Massage. Ő csász. és kir. Yelsége istenben boldogult Erzsébet királyné nyári tartózkodási helye 1895. ér-ben. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Tavaszi kiállítás ! a városligeti műcsarnokban 1904. márczius 31-től 1904. május 16-ig. - Nyitva délelőtt 3-től délután 6-lg. — Csütörtükön este 11-ig zeneestély. • Helépődij 1 korona. = ~ ' Vasár- és ünnep napon délután 1 órától 40 flllér. NÉPSZÍNHÁZ. »A suhancz« szövege. Első felvonás. Özvegy Meuniernének két unokája van: Eliz és Józsi. A fiatalok gyám­atyja Elizt Durandhoz, a gazdag fűszereshez akarja kényszeríteni, de a leány: mást szeret Emilt, — Morin nyugalmazott tábornok fiát — a ki festőnek adva ki magát, belopózott a nagy­mama házába. Józsi, a kis nyomdászfiu meg­tudja, hogy Emil előkelő származású ember és elhatározza, hogy felkeresi Morin tábornokot, hogy nővére számára elégtételt kérjen tőle. Durand-t, a ki jő, hogy megkérje Eliz kezét, a szerelmes leány kikosarazza. II. felvonás. Józsi a nyilt utczán meg­szólítja Morin tábornokot, elmondja neki, hogy fia milyen módon zavarta meg az ő családi békéjüké; és hogyan rabolta el a nővére szivét. Elégtételt kér: Emil vegye el feleségül az ő nővérét A tábornok persze hallani sem akar a suhancz propozicziójáról, de szive mégis meg­lágyul, mikor huga, a bárónő jön jelenteni, hogy a vízbe esett kis fiát egy ismeretlen bátor élet­mentő kimentette a hullámokból. Ez az élet­mentő senki más, mint Józsi, a suhancz. III. felvonás. Morin tábornok megtudja, hogy Eliz és Józsi egy régi katona-bajtársának az unokái s igy most már beleegyezését adja Eliz és Emil házasságához, melynek összes akadályait Józsi hárította el. A »Menyecskék« szövege. I. A biróné. Egy duhaj legény, a ki most került haza a katonaságtól, tartja rettegésben a falut. Az egyik esküdtnek elcsábítja a feleségét, a másiknak meg a leányát hagyja cserben. A félénk biró nem mer szembeszállni vele, a kar­dos biróné határozza hát el, hogy megfékezi a duhaj legényt, a ki már azt is hirdette a korcs­mában, hogy »most a biróné kerül sorra«. A bátor menyecske meg is rendszabályozza a legényt, sőt még a kóterbe is becsukja, a hová előbb az egyik esküdt elcsábított leányát elrej­tette. A megjuhászodott legény feleségül kéri a leányt és bocsánatot kér mindenkitől, a kit megbántott. n. Márika elmén. Józsa Ferkó tizenhat eszten­dővel ezelőtt, szóváltás közben, kezet emelt az édes apjára. Az ütés közbelépő anyját találta, a ki áldott állapotban volt éppen. Ferkó világgá ment, másnap pedig — időnek előtte — meg­született a kis Márika. Beteges, isenevész leányka: a napjai meg vannak számlálva. Meg­álmodja, hogy ma visszatér a Ferkó, de ő »elmén« e napon a menyországba, hogy helyei csináljon az újonnan jöttnek. Ferkó tényleg visszatér. Erdélyben élt, meg is nősült, de az isten azzal büntette az atyja ellen elkövetett vétekért, hogy két kicsi gyermekét magához vette. A harmadik gyermekével: Matykóval és a feleségével hazatér most, apja bocsánatát el­nyerni. Mégis bocsátanak néki, nagy örömmel fogadják az elveszettnek hitt fiút, a derék szé­kely menyecskét és a kis unokát. De az örömöt csakhamar bú váltja fel, jön a tisztelendő az Ur testével: »Márika elment I« A régi bün ki­engesztelésül harmadik áldozatot követelt. ra. A [menyország. Tibor András, jómódú ga;.da, oly jól érzi magát két újdonsült menye körében, hogy azokat teljesen lefoglalja két fiától, Gyuritói és Banditól, a kik alig juthatnak a feleségeikhez. A katonaviselt Bandi haditervet eszel ki: Színleg összevész a két pár, pokollá varázsolják a derék após »menyország«-át és gy elérik, hogy elzavarja őket a háztól. Ez a terv. Ámde a menyecskék végül amúgy isten­igazában összekapnak, a két flu szintén, sőt a menyecskék megérkező szülei is részt vesznek ta általános perpatvarban. Az öreg Tiboll András most már szívesen egyezik bele, hogy a fiuk elvigyék a feleségeiket és igy helyreár a családi béke. Ki-ki boldogan ölelheti a maga párját.

Next

/
Thumbnails
Contents