MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-08 / 127. szám

'904. május 8. 3 Színházi pletykák, Budapest, május 8. Vasárnapi apróságok. (X. A két czenzor.) Ki hinné, hogy Magyarországon még mindig van színházi czenzura ? Pedig van. igaz ugyan, csendes, családias formájú. A Népszínházi Bizottság kebelében alakult ez a nem nagyon félelmetes czenzori hivatal, a melynek jóindulatára mi sem vet élénkebb világot, mint az, hogy feennállása óta eddigelé még egyetlen-egyszer sem csorbította meg a Népszínház repertoárját. De hát a statutum statutum, s a Népszínház minden előadásra való újdonságának át kell mennie a népszín­házi czenzorok retortáján. Igy került dr. Morzsányi Károlyhoz, a Nép­színház ez idő szerint ügyeletes czenzorához, A konzul felesége vagy a Lucrecia tőre czimü Serpette-operett szövegkönyve, a melyről a czenzor ur — jó kedvében, vagy rossz kedvé­ben — ugy vélekedett, hogy benne kissé sokat és fölötte nagy nyilvánosság előtt vadászgatnak a szerelem tilosában és igy indexre ítélte az előadásra váró darabot. A próbák azonban már annyira előrehalad­tak az újdonságból, hogy Vidor Pál igazgatót méltán aggaszthatta ez a váratlan és drákói ítélet. Sietett hát az megfelebbezni A bizottság elnökéhez: a polgármesterhez, fordult tehát nagy bajában és elvilte hozzá a Serpette-operett szövegkönyvét, • hogy bírálja fölül. — Hát csakugyan olyan pikáns a darab ? — kérdezte a polgármester ur az igazgatótól. — Dehogy pikáns, dehogy pikáns. Vagy legalább is nem pikánsabb a Népszínház sok más repertoárdarabjánál. — Ugy ? Nem pikáns ? Tudja mit kedves igazgató ur: akkor nem is olvasom el! {II. A művész kocsisa.) Beck Vilmosnak, az Operaház jeles bari­tonistájának, tudvalevőleg van egy kocsija és egy kocsisa. Azért mondjuk tudvalevőleg, mert ezt a kocsit és ezt a kocsist legalább is annyit méltatták már ebben a szezónban az újságok, mint a gazdájuk alakításait. A Beck Vilmos kocsija és kocsisa határozottan bizonyos nép­szerűségre tettek szert a színházi világban. A nevezetes színházi kocsis: Antal, a minap estefelé, mint rendesen, beállított az Opera igazgatójához, Mader Raoulhoz, hogy átvegye a gazdája jegyét. Lohengrin-t adták azon az estén. — Látta már — kérdezte tőle az igaz­gató — a nagyságos urat ebben a darabban ? — Hogyne láttam volna ? — felelte büsz­kén Antal. — Tetszik tudni, én nagy Wagneriánus vagyok. — Ugy ? — mosolygott az igazgató. — Hogy tetszett magának a gazdája alakítása ? — Hogy őszinte legyek — felelte a bari­tonista kocsisa, — az én gazdám van olyan nagy művész, hogy nagyobb szerepet is énekel­hessen. Tessék is legközelebb neki oda adni a Lohengrin szerepét. Az mér azért is pászolna neki, mert az én gazdám erős legény ám és nem lehetséges az, hogy őt teremtse a földhöz egy másik színész. Ez nem igazság! Zéta. Színházi élet. Budapest, május 8. Arnoldson Sigrid öltözőjében*. — A művésznő mai fellépéséhez. — Máder igazgató, mint mindig, ezúttal is készséggel kalauzolt a színpadra vezető ajtóhoz. * >Az újság*-bői. Onnantul az Operaház öltözőinek labirintján át könnyen találtam el az Arnoldson Sigrid öltözőjéhez, mert a Mignon minden szereplője ott állott az ajtó előtt, hogy legalább kívülről asszisztáljon ennek a csodálatos művésznőnek az öltözésnél. A harmadik felvonásra készült és már fel is vette fehér kosztümjét, a mikor kopogtattam. Valóban lekötelező szivélyességgel fogadott. — Boldog vagyok, hogy ismét itt vagyok önöknél, — igy szólt, és higyje meg, ezt nem a vendégművészek szokott sablonjára mondom. Régi ösmerős vagyok itten, a budapesti közön­ség egy kicsit az enyém, én szívből az övé. És minden télen át Pétervárról Párisig egyebet sem teszek, mint lesem az időt, mikor jutok el (és itt magyarul folytatta) a »mágyár királi operának«. Tudja, mint az a kis gyerek, a ki folyton azt kérdi, hányszor kell még lefeküdni és megint felkelni, a mig a születésenapja lesz ? Igaz, hogy családi kötelékek is lánczolnak ide 1 a férjem révén Ösmeri, ugy-e bár- Monsieur Fischoff . . . íme, a boldog: az Arnoldson Sigrid térje. A felesége végtelen bájosságából reá is sok ragadt. Szerényen meghajlik és meghúzódik, a mig a művésznő folytatja: — És mindenekfelett ne higyje, hogy a való­ban fényes vendégfellépési dijak hoznak ide. Ha másként nem, hát szeretetből lépnék fel itt, csakhogy az aranyos pestieknek énekelhessek. Hát mondja, — folytatja kíváncsian és egy kezdő naivitásával, — mit szólnak hozzám ? Hogy tetszem ? Tudja, ha azt volna szives megírni a lapjában, hogy én itt másképp ének­lek, mint másutt. Talán hiba is. Mert játékom rovására szinte illetlen vagyok, csókokat dobok, ezzel is jelezve, mennyire szeretem a közönsé­get. És boldog vagyok, mikor invitálnak, hogy ismételjek. Olyan szívesen teszem! Pedig ma egy kicsit fáradt vagyok. Vasárnap még Páris­ban énekeltem a századik Mignon-t és ma már itt játszom. Aztán párisi vendégjátékáról szólva, hozzá­tette : — Ambroise Thomas nagyon jó ember volt. Szeretett, mint a leányát. A hányszor fel­léptem, ott volt az operában és egy-egy virág­gal lepett meg. Az özvegye kegyelettel őrzi a mester e hagyományát. A Mignon századik előadásánál, most Páris-ban, pompás csokrot küldött s apró czitromfát, a szalagján e felírás­sal : »Az igazi Mignon«-nak. Majd budapesti ismerőseiről kérdezősködött | > a szép asszony, aztán dicséri Máder igazgatót j ] és Márkus Dezsőt, a jeles karmestert és . . . i I ebben a perezben kopogtattak az öltöző ajtaján, ) Gróf Szápáry Pál tette tiszteletét a művész- j nőnél és megkérte, hogy jöjjön el tizenkette- j dikén a »Park-Klub« estélyére. j — Ez a csodálatos asszony — mondotta — annyi gyönyörűséget szerez utolérhetetlen mű­vészetével, hogy valóban sok revanche-sal tar­tozunk neki. — No, ugy-e, — feleli Arnoldson asz­szony, — hogy nincs párja a budapestieknek ? És mig megy a színpad felé a harmadik felvonásra, a mutatóujjával megfenyegetve kiáltja felém: — Aztán rosszakat ne írjon rólam az újságjába . . . (Ry) = NiflCt szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet ára 2 kor. és szappant ára 1 kor. használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és minden gyógyszertárban és droguériában. Vidéki színpadok. Budapest, május 8. Békés-Gyulán tegnap a népszanatórium javára, az Erkel Ferencs-szinkörben hangverseny volt, melyen közreműködtek : Ambrus Zoltánné, Csillag Teréz, Somló Sándor és Eötvös Károly. * Az aradi színház pályázata ügyében május 11-én dönt a város közgyűlése. A szinügyi bizottság már tárgyalta a színház bérbevételére beérkezett négy pályázatot és a közgyűlésnek a beérkezés sorrendjében ajánlotta valamennyi pályázót: Odry Lehelt, Szendrey Mihályt, Kövest Albertet és Mariházy Miklóst. Külföldi színpadok. Budapest, május 8. A moszkvai Művész-Színházban legközelebb kerül bemutatóra Gorkij Maxim legújabb drá­mája, amely a Nyaralóvendégek czimet viseli. Gorkij az előkelő körökből való adatokat szem­lélteti : egy ügyvédet, egy orvost, egy mérnököt és egy irót. Nagy drámai erővel karakterizálja a költő uj müvében a pénz- és rangvadászokat és bő bepillantást nyújt az előkelő oroszok társadalmi életébe. Különösen érdekesek és nagyhatásuak a darab főalakjai. A darabot Gor­kij meghitt barátai körében fel is olvasta. A Sonsogno-áij három pályanyertes operá­jának bemutató előadására Humperdinck Engel- bert, a zsűri egyik tagja, e héten Milanó-ba utazott. A három egyfelvonásos: Domino azzuro, irta Da Venezia, a La Cabrera, irta Dupont Gabriel és a Mannet Menedez, irta Lorenzo Filiasi; a három kis dalmű a Tealro Lyrico-b&n, Ettore Perosi vezénylete mellett május közepe táján kerülnek előadásra, még pedig három egymásután következő estén Delibes Sylvia czimü balletjével együtt. A legjobbnak itélt opera komponistája 50,0(50 lirát kap. • A londoni Covent Garden-ben az ezidei Wagner-cziklust a Tristán és lsolda czimü operával nyitották meg. Az előadásról az újsá­gok a legnagyobb dicséret hangján emlékeznek meg. Tristán szerepét a Drezdából erre az alka­lomra meghívott Burrian, lsolda szerepét pedig Reiui Josefin énekelte. * A párisi színházak közül az Athenée érte el az idén a legnagyobb bevételeket, holott nézőtere aránylag a legkisebbek egyike. Az összes bevételei ebben az esztendőben 653,063 frankot tesznek ki. A rekkord annál meglepőbb, mert az Athenée két év óta csak két darabot játszott. Az egyik a L'enfant du miraele (»A csodagyermek«) 325, a másik a Prince consort (»A királynő férje«) 167 előadást ért meg. Mind­két darabot nálunk a Vígszínház mutatta be. = Felhívjuk t. olvasóink szíves figyelmét,Török A. és Tsa bankházának lapunk mai számához mellé­kelt osztálysorsjáték szerencse-naptárára. A bankház főüzlete : Teréz-körut 46/b. Fióküzletek : Váczi-körút 4,, Muzeum-körút 11., Erzsébet-körút 54. A a legelMéhhaa kaphatók X S Fratelli Deisfnger 1 W MM FUT, Faraaailak-tara Királyi herpalata. V X Raktárak Pt«ma -latint« Trlaat. X Kossuth Lajos-u. 6. TELEFON: 191 Deutsch Zsigmond és Társa Teréz-körut I C TELEFON : 490 Elfogad fix? es start odds mellett, a bel- és külföldi versenyekre fogadásokat. Double és treeble eventek.

Next

/
Thumbnails
Contents