MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-23 / 141. szám

1904. májú 23 M. KIR. OPERAHÁZ. »A sevillai borbély« szövege. Első felvonás. Sevilla. Tér Bartholo háza előtt. Almaviva gróf, Bartholo által féltékenyen őrzött imádottjának, a kit vagyona miatt az öreg orvos is nőül akar venni, szerenádot ad. Mikor a zenészek távoznak, Figaro dalolászva jön. A gróf, a ki ismeri a vidám borbélyt, megnyeri tervének, hogy Rosinához juthasson. Figaro azt tanácsolja a grófnak, hogy katona-ruhába bújjon s ittasnak tettetve magát, surranjon be a házba, a miért aztán gazdag borravalót kap. Változás. Szoba dr. Bartholo házában. Rosina levelet ir a grófnak, a kit azonban csak Lindoro néven ismer s elhagyja a szobát, mikor Bartholo és Basilio belépnek. Basilio elmondja, hogy miképen lehetne a grófot, a kit Bartholo gyanúba fogott, ártalmatlanná tenni. Távozása után Rosina jön Figaróval. Az utóbbi pár sort kér Lindoro számára, a melyet Rosina már megirt. Bartholo meglepi őket, de Rosina félre tudja vezetni a vén ostobát, a ki azonban mégis szemfüles marad. Mikor a színpad kiürül és , Marcelline ki akar menni az ajtón, a katonának öltözött gróf elébe lép s Marcellina Bartholohoz rohan. Bartholo ki akarja utasítani a katonát, de Almaviva tovább játsza az ittast és marad. Sikerül is neki Rosinát látnia és odasúgja neki, hogy ő, Lindoro, levélkét dug a markába, a mely helyett Rosina a mosóczédulát adja oda . Bartholonak. Mikor Basilio, Figaro és Marcelline j is belépnek, a lárma annyira megnő, hogy az őrség is beleavatkozik. Bartholo azt hiszi, hogy most már bekísérik a részeg katonát, de j Almaviva megismerteti nevét a tiszt előtt és szabadon marad. Bartholo és Basilio e fölött egészen elámulnak. Második felvonás. Almaviva Basilio ruhájában, a ki állítólag megbetegedett, újra meg- ! jelenik Bartholo házában, hogy leczkét adjon Rosinának. Bartholo, hogy ne kelljen egyedül hagyni őket, a tanítás alatt megborotváltatja magát Figaróval. Mikor Basilino hirtelen megjelenik, Figaro egy töltött erszény segítségével ráveszi, hogy a beteget játsza. Bartholo végre rájön a csalafintaságra, mindnyáját elkergeti s a jegyzőhöz szalad, hogy elkészíttesse a maga 1 és Rosina házassági szerződését. A színpad a zivatarzene alatt üresen marad s aztán Almaviva és Figaro az ablakon át bejönnek s mikor Basilio a jegyzővel jön, Figaro által újra megvesztegetve, ugy ő, mint Figaro tanuképen aláírják Atmamiva és Rosina házassági szerződését. A becsapott Bartkolo belenyugszik a dologba, miután megkapja gyámleánya hozományát. FŐVÁROSI ORFEUM. 1 klno* vélatlan. (L'attaque nocturna.) Szinraü 3 képben. Irta: A. de Lordé és Masson Forestier. A franczia espritnek ez egyik legkiválóbb alkorását, a mely a küiföld metropolisaiban ö?szesen ezernél is több előadást ért, Waldmanu Imre ieazgató a legnagyobb gonddal és leleményességgel rendezte és pazar fénynyel állította ki. A darab cselekménye rendsivül érdekfeszítő és mulatságos, szczenikai berendezése pedig Budapesten egészen uj és különösen meglepő, a mennyiben a második és harmadik kép közötti villámgyors nyilt változásnál a harmadik képhez szükséges boudoir egy teljesen különálló kerekes színpadon áll, a melyet előre tolnak. A szereplök : Fröhlich, Bau• mann, Sedere, Schmidl és Schiller pompás összjátákban adják elö a szezón ez utolsó nagyhatású »slágerét«. 7lrágbokor etterrae? Jó—«t-t*r éa Fir ló-ntomu «uro*. Szinház után mindig friss | vacsora. .:.i»*M£ok renere külcn teímca. uu sz«ia*fy|i I Wok éa sörök 10 palaczionkurt jdijuianai ié«lio. I náffittatnak. Eh m János vendéglőjében »"«•Wttl Sxlikáz bérházába! FARKAS FALI kai|(irts«yi), után fvtua raesor*. nemzeti! színház. A »Sursum corda« szövege. I. felvonás. Ozv. f Gyulaffyné várkastélyában vidám társaság - an együtt, mely épen egy yacht- pariiéra készül A társasagbol csak egy ember hiányzik: a grófné unokaöescse, László gróf, a ki vab a romok között olvasással tol: az ideiét. j_ ió gróf különös ember, a ki teljesen kiütött a maga osztályából. Tele van uj eszmékkel, tervekkel, ábrándokkal s titokban egy falusi rabbi leányába szerelmes, a kihez elszokott látoga-ni. A kastélyban azonban nyomári jöttek a romantikus viszonynak s a grófné, részben ez októl, képviselővé választatta unokaöcscsét; azt remélte, hogy a távollét elfelejteti vele a zsidólányt. A gróf azonban a parlamenti szünet alatt nazajön s a kastélyban tartózkodó Richard atya ügyessége révén a grófné megtudja, hogy unokaöcscse nagyon komolyan szerelmes a leányba és a dolog könynyen veszedeltr.csse válhatik. A grófné magánkívül van, meit László a család utolsó férfisarja, a kit unokanugával, Aüce grófnővel akar összeházasítani, hogy a nagy történelmi család újra felvirágozzék. A kastélyban mulató társaság megkereste Lászlót a romok között és vele jönnek vissza. László társalgás közben oly elveket hangoztat, tneiy eK mindenkit megdöbbentenek s nagynénje inpogatodzó szavaira oly határozott válaszokat „J, hogy a grófnő elérkezettnek látja felidézni a döntő pillanatot. Először kéri Lászlót, hogy tartson velők, de mikor a gróf ezt nie^-eadja s kilovagol egyedül, mint ő mondja, » magányba, a grófnő becsöngeti az inast, Lefogat és Alice és a páter kíséretében megy az unokaöcscse után. II. felvonás. A rabbi udvarán vagyunk, melynek hátterében az imaház látszik. Az udvarán egyedül van Eszter s várja Lászlót, kiről azt hiszi, hogy a fiatal gróf titkára. Az imaházból kijön egy fiatal ember: Eszter rokona, Hermann, ki szerelmes a leányba és megkéri e kezét. László eszméi egészen átalakították a fiút, a ki a holt zsidó tradiczióból éppen ugy vágyik a nagy, igaz életbe, akár a gróf. Eszter kikosarazza s a flu busán távozik azzal, hogy most már szakítani fog a múlttal. Jön László, a kit Eszter már alig győz várni, hiszen találkozásuknak első évfordulója van. A rabbi sem nézi jó szemmel leányának szerelmét, egy keresztény, egy idegen iránt s el akarja őket választani egymástól, a mikor megjelenik a grófrtő s leleplezi unokaöcscsét s véget akar vetni az egész viszonynak, a mi az ő szemében csak ízléstelen romantikus komédia. Ámde László a hirtelen támadt helyzetben energikusan cselekszik. Szembeáll a grófnéval, a kitagadással nem törődik s előtte kéri meg a leány kezét. Eszter boldogan omlik László keblére és Alice, a ki titokban szereti Lászlót, könnyes szemmel követi nagynénjét. Hermann elindul a nagy városba, az életbe, a rabbi egyedül marad és megtépi a ruháját: neki nincs többé leánya. III. felvonás. László, mint képviselő csakhamar szembe kerül az uralkodó politikai felfogóssal. Beszédei miatt, a melyekben a nép jogait hirdeti, ki kell lépnie a pártból s a mig a munkásosztály benne látja a reményét, mindszélesebbre válik az örvény közte és azok között, a kikhez családi tradicziói kötik. A munkások egy bátor beszédéért ünnepelni is készülnek a grófot, a ki családi körében a felesége mellett a legboldogabb ember. Kevéssel a munkások tüntetése előtt, megjelenik Lászlónál a nagynénje. A grófnő nem tud belgnyugodni a helyzetbe, annál kevésbbé, mert Alice szerelmi bánatában zárdába akar lépni. Kibékülést ajánl egy feltétel alatt s ez a válás Esztertől. Ellenkező esetben kíméletlenül fogja üldözni Lászlót, megfosztja a kerülettől is, a melyet csak neki köszönhet. László felháborodással utasítja vissza a grófnét, a ki egyre hangosabban támad öcscsére. László elakarja hallgattatni s megvallja neki, hogy Eszter — anya. »Örökös láncz!« kiáltja a grófnő kétségbeesve, ki e pillanatban csak azt látja, hogy az utolsó Gyulaffy zsidóvérrel szennyezte be sok százados családját Lászlót is elhagyja türelme s a zajra kisiet a mellékszobából Eszter. László követeli, hogy a grófné az inzultusért kövesse meg Esztert s midőn ez azt nem teszi, magából kikelve,Támutat arra a szennyre, a miv^t a grófné borította el a családot. E pillanatban felharsam az utczán a tüntető munkások dala. A grófot elkapja az uj idő forgó szele, érzi a megújhodást, az ujjá születést, teljesen elszakad a múlttól és a nagy szeretetben, a mely lelkét a nép iránt eltölti, szinte magához öleli a lent éneklő tömeget, a melyben a jövő harezosait látja. A gróf teljesen magára hagyatva áll a nagy városban. A bukott képviselő egyre rosszabb anyagi viszonyok köze kerül. Egy dolog segíthetne rajta s ez az: ha a forradalmi szoczialisták éllére állna. Ezt tanácsolja neki Hermann is, a kiből időközben a szoczialisták egyik vezére lett. Ámde a gróf nem erőszakos átalakításról, hanem a társadalom lelki újjászületéséről álmodik s igy elszakad azr>:tól is, a kikben eddig fegyvertársait látta. Alice zárdába megy. László magára marad a feleségével, a ki beteg és nem egészen az övé. Az asszony ugyanis egyre vágyódik az atyja után ° László nem meri neki megmondani, hogy a rabbi sohsem bocsátja meg a lányának azt, bogy keresztényhez ment nőül. Félti feleségét amegrázkódtatástól, ámde, , az assszony is diadalmasan megvivja a maga harczát a tradiczióval TOsz».kad a múlttól teljesen ő is és — megg- "yyul. Az utolsó jelenetben egymás mellett állanak a minden előítélettől, ! kicsinyességtől, elfogultságtól megszabadult férfi és asszony, az uj Ádám és Éva, az uj emberpár, a ki több már. mint férj és feleség: testvér. S mennek bátra egyedül az életbe, a küzdelembe — felemelt szivvel. A »Bizáncz« szövege. Első felvonás. Folyik Bizáncz ostroma. ! Konstantin császár a bástyákon küzd reménytelenül Mohammed hadaival. A császári palotában megismerkedünk az udvar feslett erkölcseivel, Iréné császárnővel, a ki gyűlöli férjét és vesztét kívánja, hogy aztán a szultánnak ajánlhassa fel szerelmét. Mikor a hizelgő, tányérnyaló és ! gyáva udvari emberek megtudják, hogy Moham| med békét ajánl, a visszatérő Konstantin mellé I állanak ismét, mert azt hiszik, hogy felragyog még szerencsecsillaga. Csak Giovanni, a genovai zsoldos vezér, inti óva a császárt a török követektől: Mohammed nem békét akar ajánlani, hanem meg akarja alázni a bizáncziakat. A császár elhalározza, hogy fogadja a követeket. Második felvonás. Az öreg Lala Kalib és az ifjú Achmed Kán hozzák a szultán üzenetét Valóban nem békét ajánlanak, hanem kegyelemre való meghódolást követelnek. Konstantin hagyja el trónját, távozzék örökre, a ki hive, követheti őt, birtokaitól, drágaságaitói megfosztva. Ha Achmed Kánnak csak a hajaszála is meggörbül: Mohammed tüzzel-vassal elpusztítja Bizánczot és kiirtja népét. Egyórai \ meggondolási időt engednek a követek Konstan| tinnak. A nagyherczegek, a főpap, majd Iréné császárné is egymásután hagyják el a csá| szárt, senkise akarja követni a számkivetésbe. ; Magára marad, egyetlen hűséges zsoldosával: I Giovannival. Konstantin a hősi halált választja: ! vesszen el az ellenség kezétől, de vesszen | véle az erkölcstelen, megfertőzött Bizáncz népe is. Válasz helyett leütteti Achmed kán fejét, azután készül a halálra. Előbb azonban Hermát, az őt rajongva imádó egyszerű görög leányt, a ki követni kész császárját a halálba, magához emeli : császárnővé koronázza és ugy indul, uj hitvesével együtt a nagyszerű halálba. Harmadik felvonás. Mohammed hadai elepik Bizánczot. Folyik a vérengzés, Konstantint halált ontva, az elsők között esett el, Hermával együtt. A császári palota népe Irénétől vár segedelmet, a volt császárné várja Mohammede!, hogy szerelmét felkínálva neki, megmentse Bizáncz nemességét. A palota népe kétségbeesve tudja meg, hogy Konstantin megölte Achmedet és Mohammed hadai pusztítva közelednek a palota felé. Hozzák halálra sebesülve Giovannit, a ki császárja mellett küzdött az utolsó küzdelemben. Giovanni megjósolja a romlott bizáncziák végzetes sorsát: »Egy nemi zet csak addig él, a mig maga meg nem ássa sirját!« A menekülés lehetetlen, a palota népét 1 a minden oldalról előtörő törökök lemészárolják.