MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-22 / 140. szám

1904. május 26. Budapesti színpadok. Budapeit, május 23. A Magyar Királyi Operaház e he.i mű­sorát a vendégszereplések teszik kiválóan érde­kessé. Szerdán Trisztán és Izolde és vasárnap Lohengrir. kerül előadásra, Brozel Fülöppel, a kiváló angol tenoristava], a kit a közönség már mult évadbeli vendégjátékai alatt megismert és megkedvelt. Csütörtökön és szombaton Arnoldson Sigrid, a világhírű svéd csalogány folytatja diadalmas vendégjátékait A tévedt wő-ben és Faust Margarettájában. A két ünnepi estén A denevér és a Szevillai borbély kerülnek szinre a Magyar Királyi Operaház és Nemzeti Szín­ház nyugdíjintézete javára. A Szevillai borbély hétfői előadás m Rozina szerepét Arnoldson Sigrid asszony énekli. • A Nemzeti Szinház szombaton mutatja be Edmond Rostand, a Cyrano de Bergerac nagy­hírű szerzőjének, Napkeleti királykisasszony (Princesse lointaine) czimü verses drámáját, melyről mai lapunk egy külön czikke bőven szól. A kiváló franczia szerző poétikus darabja már előre nagy érdeklődést kelt s a bemutatóra már most válthatók jegyek a szinház pénztárá­nál és a Bárd Ferencz és Testvére jegyirodájá­ban. — Kegyeletes estét ül a Nemzeti Szinház szerdán, a mikor Szigeti József nek, az elhunyt kiváló színművésznek és színműírónak emléke­zetére A csizmadia mint kisértet czimü darabja kerül felelevenítésre. A hét többi estéjét az évad legnagyobb sikerű darabjai töltik be. • A Vigszinház e heti műsorát a berlini Neues és Kleines Theater vendégszereplése tölti be, melyet a budapesti közönség mindig első­rendű irodalmi és művészi eseményképen fogad. A Vigsiinház igazgatóságának volt rá gondja, hogy a vendégszereplésnek ez az előkelő szín­vonala ezúttal is megmaradjon. Ugy a közre­működő művészek névsora, mint az előadásra kerülő darabok jegyzéke tanúskodik erről. A vendégjátékok műsora a következő: Hétfőn : Ármány és szerelem ÍKabale und Liebe). — Kedden : ár (Der Strom). — Szerdán: Ricke (Des Fastors Rieke). — Csütörtök : Az országút (Mutter Landstrasse). — Péntek : fíarnhehm Minna (Minna von Barnhelm). — Szombat: Ármány és szerelem (Kabale und Liebe). — Vasárnap este: Éjjeli menedék­hely (Nachtasyl). Az összes előadásokra már most lehet jegyet váitani, — elővételi dij nélkül, — a Vig­szinház pénztáránál és a szinház városi jegy­irodáiban. A Népszínház egész he'.i műsorát Gaston Serpetle mulatságos operettje, A konzul felesége tölti be. A konzul felesége zeneszámaival is gyors népszerűségre tarthat igényt. Az uj operett látványos kiállítása, különösen pedi- a ! nyilt változás, melyben a konzul palotája n , jelenésben szemfényvesztésszerü ügy őséggel változik át, a modern szinpadi teknika igazi bravúrjának tekinthető s ketségtelen, hogy ez a szinpadi ujitás a kontinens összes színpadain át fogják venni. Már ez a meglepő látványosság maga biztosithatja a közönség általános érdek­lődését a darab iránt. A Fővárosi Nyári Szinház szombaton mutatja be Kövessy Albertnek, a Golistein Számi ismert szerzőjének A kaméliás férfi czimü uj, énekes bohózatát. Az érdekes újdonságot a í legjobb hirek előzik meg. A Városligeti Nyári Szinház-ban A japán generális czimü, nagy sikert aratott újdonság telt házak mellett kerül szinre estéről-estére s ebben az újdonságban a Színkör mindjárt a szezón elején vonzó müsordarabot talált. A Magyar Szinház egész heti műsorát a szinház legutolsó kaczagtató újdonsága, a Pfefferkorn utazása czimü énekes bohózat tölti be, melynek eddigi előadásait a közönség harsogó kaczagással és tetszéssel fogadta. ; Pfefterkornt minden este Sziklai Kornél játszsza, ' a többi főszerepben Komái Berta, Sziklai-né, Ráthonyi, Fenyéri, Gömöri, Heltai és Iványt lépnek föl. Jövő vasárnap délután lesz a kar­személyzet jutalomjátéka Szinre kerül a Hajdúk hadnagya. Jadwigát Szamosi Elza, Barbarinát Komái Berta, az ezredest Nyárai Antal játszsza. A második felvonás franczia operett­jelenésében Brozel Fülöp, az Opera vendég­tenoristája fog énekelni, s föllép Artemisia Colonna illúzió-tánezosné is. Jegy vasárnaptól kezdve váltható a rendes esti helyárak mellett a szinház pénztáránál. c A Királyszinház egész heti műsorát Claude Terasse zajos sikerű .operettje, az Én, te, ö! tölti be, melynek előadásai estéről estére teljesen zsúfolt házak előtt folynak, s a melylyel a Királyszinház előreláthatólag befogja tölteni : egész utószezonját. Az újdonság különös vonzó­ereje a pompás előadáson és a fényes kiállí­táson kivül, mint ismeretes, Fedák Sárinak és Küry Klárának együttes fellépése, melynek pikantériája a közönség legszélesebb rétegeiben kelt érdeklődést. Az Én, te, ó/-nek páratlan pénzügyi sikere van, melyről lapunk mai szá­mának egy külön czikkében szólunk. Berliniek a Vígszínházban. — A * Neues és Kleines-Theater» vendégszereplése. — Budapest, május 23. A Vígszínház személyzete rövid pihenőt tart és átengedi színpadját berlini kollegáinak, a Neues és Kleines-Theater művészgárdájának, a mely tegnap este kezdte meg vendégjátékát Gorkij Maxim darabjával, az Éjjeli menedékhely-lyel. Reinhardt Miksa, a zseniális magyar szár­mazású igazgató, nehánv év alatt Németország egyik legelőkelőbb színházaivá tette a berlini Neues és Kleines-Theater-t. Brahm Ottó, a Deutsches Theater igazgatója, kezdte meg Német­országban a színpad reformálását és meg­teremtette a naturalisztikus játékstilt; Reinhardt Miksa azonban tovább ment, teljesen moder­nizálta a színpadot és a természetességet és igazságot nem csak irodalomban és játékban, de a dekorativ dolgokban is tökéletesre fejlesz­tette. Az ö rendezői talentuma előtt meghajol­nak a legkiválóbb szakemberek és méltán, mert az, a mit eddig produkált színházaiban, valóban elsőrendű. A berliniek mostani vendégszereplése alkalmával szinrekerülő müvek mind irodalmi becsüek s a vendégszereplés érdekességét nagyban emeli az is, hogy ezúttal két német klasszikus darabot is játszanak a berliniek. Ezek Schiller: Ármány és szerelem czimü szomorujátéka és Lessing: Barnhelmi Minna czimü vígjátéka. De eljátszák néhány modern szerző darabját is, amelyet eddig nem ismer a magyar közönség. Ilyen Halbe Miksa : Az ár (Der Strom) czimü drámája, Schmidt-Bonn: Rieke (Des Pastors Rieke) czimü vígjátéka és Schlajker Erik : Az országút (Mutter Landstrasse) czimü színmüve, a melyeknek jelentős sikerök volt mindenütt, ahol eddig csak szinrekerültek. Hogy a társulat tagjai valamennyien első rangú művészi erők, már tavalyi vendégszerep­léséből tudjuk. Winterstein von Eduard, Wass­mann Hans, Reinhardt Miksa, Lycho Edgar Adolf, Herzfeld Guido és Bernauer Rezső, a nők közül Durieux Tilla. Höflich Lucie és Heims Elsa már kedves ismerősei közönségünk­nek. Az egyik Engels György, a ki kétségkívül a legkiválóbb német komikus s ma este az Éjjeli menedékhely színészében fog bemutat­kozni. Ezt a szerepet csak néhány nappal ezelőtt játszotta először Berlin-ben és az ottani sajtó a legnagyobb elismeréssel foglalkozott tökéletes alakításával. A másik Kayssler Frigyes, néhány évvel ezelőtt a Deutsches Theater ensemblejával már járt nálunk. Ezzel a színház­zal szemben szerződésszegést követett el, hogy Reinhardt színházához szerződjék. A bíróság azonban eltiltotta attól, hogy uj szerződésében működhessék s a mikor néhány hónappal ezelőtt ennek daczára mégis fellépett a Barn­helmi Minna egyik szerepében, ezer márka pénzbüntetést kellett fizetnie. Ezt a luxust persze nem ismételte meg többé, nálunk azon­ban. a hová nem nyul el a porosz törvény keze, többször fog játszani, a közönség igaz gyönyörűségére. Annyi bizonyos, hogy a berliniek vendég­szereplése elsőrendű művészi esemény s mi hálásak vagyunk a Lipót-köruti színháznak azért a tökéletes művészi élvezetért, melyet Német­országnak első művészgárdája nekünk nyújtani fog s amely bizonyára elö fogja segíteni tovább­fejlődésében a modern magyar szinmüvészetet is. Pierrot. A kulisszák mögül. Budapest, május 23. Napkeleti királykisasszony. — A Nemzeti Szinház szombati újdonsága. — Rostand-darab szép, gazdag, uj kiállítással május legvégén 1 — íme a Nemzeti Szinház nem ismeri az utószezónt. A munka és vállal­kozó kedv itt olyan lankadatlan egy tartalmas és változatos évad alkonyán, akár csak a tél kellős közepén. A jövő hét végén lesz szeren­csénk a Cyrano de Bergerac szerzőjének egy megint csak vakmerően romantikus verses darab­jához, a Princesse loiniaine-hez, a mely a magyar fordításban a Napkeleti királykisasszony czimet kapta. Szerelem a tárgya ennek a szinpadi költe­ménynek, igazán a hetedik égben járó ábrándos szerelem, a melyhez drámaírói tollal nem is nyúlhat talán más, mint éppen ez az Edmond Rostand. És hogy éppen franczia a dicső­séges szerzője ennek a darabnak, s Púm­ban, a legmateriálisabb szerelmek ezerféle drámai feldolgozásának a fészkében, tapsolnak neki ma, a huszadik század elején, — ez megint csak meglepő csoda. Bocsássuk előre mindenekelőtt a szereplők csoportját, a mint a premiérszinlap a követ­kezőkben mutatja : Napkeleti királykisasszony. Verses dráma négy felvonásban. Irta: Edmond Rostand. Fordította: Benedek Marczell. Személyek: Méllisinde, Napkelet királykisasz­szonya, Tripolis urnöje ... ... P. Márkus E. Allamanon Bertrand lovag, provenczei troubadour Beregi Joffroy Rudel, Blaye herczege, aqui­taniai troubadour.. ... Császár Trophimus fráter, a herczeg udvari papja ... Mihályfi Erasmus, orvosa Gál Squarciafico, genuai kereskedő ... Ivánfi A Zöld Vértes Lovag, kalandor kor­mányos Mánuel görög császár szolgálatában Hajósgazda Trobaldo I } tengerészek Bakó Paulay Molnár L. Kőrösmezei Abonyi Rózsahegyi Mészáros Hetényi Faludi Szőke Magyjri Horváth Pálffy Dezső Náday B. Iványi Gabányi Á. Narczisz Keczeri I. Ferencz Prégofát Brúnó Bistagne Juan Marrias Kormányos 1-ső \ ' 2-ik 3-ik V zarándok 4-ik , 5-ik I ... Micholose, Squarciafico szolgája ... Hajósinas Evezős Egy hölgy Tengerészek, muzsikusok, rabszolgák stb. XII. század. Rostand a XII-ik századba nyul vissza, a troubadurok virágzó korába, a mikor a legregé­nyesebb szerelem sem volt, ugy látszik, képtelen­ség. Akkor élhetett egy olyan ábrándos szivü trou­badur, mint Joffroy herczeg, a ki látatlanba bele tudott szeretni Tripolis úrnőjébe, a világ­szép Mélissindébe. Elég volt neki hazatért keresz­tesektől értesülnie erről a meseszerű szépségről, elég veit neki hallania Napkelet kisasszony boldogtalanságáról, a ki vőlegénye, a Zöld Vértes Lovag őrizete alatt bánkódik várában, — hogy tengerre szálljon, rengeteget szenvedjen és végül meg is tudjon halni mennyei boldogságban, a miért csak egyszer is látta őt, végső pillan­tásban. Ez Rostand, az ő romantikájával, s a hogy megcsinálja a darabját, ebben is ráismerünk a Cyrano szerzőjére.

Next

/
Thumbnails
Contents