MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)
1904-03-06 / 66. szám
Melléklet a „Magyar Szinpad" 66 . számához. Darabváltozás. M. KIR. OPERAHÁZ. rxxxxxittxxxxxxxx'u SZOYER ILONA. Budapest, vasárnap. 1904 márczius 6-án: áérletszünet (11. sz.) Hoffmann meséi. Fantasztikus opera 3 felvonásban, elő- és utójátékkal. Zenéjét szerzé Offenbach Jakab. Szövegét irta Barbier Gyula Fordították dr. Váradi Anial, Fáy J. Béla és dr. Radó Antal. S'emélyek: Olympia l — — — — — Giulietta — — — — — Szoyer í. Antonia ' — — — — — Coppelius I — — — — Dappertuttov — — — — Komái Miracle \ — — — — Cochenille • — — — — Pittichinaccio j — — — — Dalnoki Ferencz ) — — — — Hoffmann — — — — — Pichler Miklós — — — — — Gábor Spalanzani — — — — — Hegedűs Crespel — — — — — Várady Luther — — — — — — Ney B. Schlemil — — — — — Mihályi Hermann — — — — — Szemere Nathaniel — — — — — Kiss Antonia anyjának hangja — — Berts M. Diakok, vendégek, urak, úrhölgyek, szo gák. Történik: az előjáték, az 1. felvonás, valamint az utójáéc Nürnbergben, a 2. felvonás Velenczében, a 3. felvonás Münchenben. Idő: a XIX. század eleje. Előforduló tánezok: A II. felvonásbeli karnevaljelanetben; 1. Tréfás hármas táncz. Pierrette (Schmideck G.), Pierrot (Brada E.), Arlequine (Reisz R) — 2. Adagio. Előadják : Schmidek G., Re sz R., Brada E. 3. Keringő. Előadja a tánczkar. Vezényli: Szikla Adolf, karmester. Kezdete 7 órakor, vége este 10 óra előtt. Az I. es II. felvonás között 15 percnyi szünet. „Hoffmann meséi" szövege. HofTmann meséi, a melyet Odenbach Jules Barbier romantikus szövegére irt, egyike a franczia mt-ster legklasszikusabb alkotásainak. Mig :öbhi operettjében Odenbach zenéje telve van könnyed franczia szellemmel, addig Hodmann meséi-ben muzsikája az opera klasszikus színvonaláig emelkedik. Baibier szövege is egyike a libretto-irodalom legszebb alkotásainak. Az operett egv előjátékon kezdődik, a mely Luther csapszékében játszódik le. A német diákok együtt «öröznek es Möllmann, az ismert német fantasztikus iró, hamm szerelmének a történetét mondja e) pajtásainak. A függöny az előjátékban avval gördül le, hogy tlodmann belefog a történetek elbeszéléseibi". Az első felvonás. Olvmpia történetét tárgyalja. Hodmann beleszeret Spalanzani mester leányába, a szép Olympiába. Élő leánvnak tartja, de Olvmpia nem az. Szerelmének tárgya élettelen babn, a ki egy titokzatos mek anizmnsra beszél, énekel és tánczol. A bábuból részt követel magának Coppelius mester is. a vén optikus, a ki a szemeit liferá'ta. Coppelius nagy árat szab Spalanzauiuak Olympia szemeiért, mire Spalanzani becsapja az öreget egy értéktelen kötelezvénynyel. Coppelius bosszút forral, belopcdzik abba a fülkébe, a melyben 0 ympiá. tartjak és összetöri a bábut. Holfinann nagy kétségbeeséssel arra ébred, hogy szerel tm'tárgya nem volt élő lény és fajdalmaban összeroskadt A mísolik fvlvori'is hősnője Antónia. Antónia Crespel zenetanitó leánya s anvjától, a ki hires énekesnő volt, gyönyörű hangot örökölt. A szegény leány azonban mellbeteg s a dal az ö halálát jelenti. Atyja tudja ezt és kéri leányát, hogy ne énekeljen többé. Megérkezik Hodmann, Antónia vőlegénye s a jövő szép ábrándjait szövik. Hodmann ezután félre vonul, mert egy sajátszerű látogató jön: Mirakel csodadoktor. Mint a zene démona, énekre ösztökéli a beteg Antóniát mindaddig, mig csak holtan össze nem roskad. Crespel és a boldogtalan Hodmann már csak a halott Antónia fagyos teteme mellé roskadhatnak térdre. A harmadik felvonás hősnője Stella, a híres tánezosnö, a ki Hodmannt szereli. De ebben a szerelmében is ott találja szemben magival örök vetélytársát, Lindorf tanácsost, a ki ismét csak elragadja tőle imádottját. Ez a Hodmann három szerelmének alörténete. « » »•« »•» * »»» »»• M »*» M »*. 'A V v» V V W v> v» V» V» «? Hirdetesek felvétetnek a kiadóhivatalban. •»» V» VÍ w w V» »;• »;• V» •;» Vf *• V» »;»
