MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-06 / 66. szám

r 1904. márczius 6. M. KIR. OPERAHAZ. »Istenek alkonya« szövege. Előjáték. Színhely, mind Siegfried utolsó felvonásában. Éjjel. A három N'orna fonja a sors fonalait Elbeszélik egymásnak Wotan helyzetét, mint ül várában egy terem közepén istentársaival, köröskörül meggyújtatott Loge által mindent és csak azt várja, hogy a Rajna kincse visszakerüljön a sellők birtokába, akkor romba döl a Walhalla és maga alá temeti őket és dicső ségüket. Most elakarják mondani, mi lett Alberichböl, de a fonal elszakad s a N'ornák leszállnak a földbe anyjukhoz. Siegfried és Brünnhilde kilépnek egy kőboltozat alól, a hova szerelmesen meghúzódtak. Siegfried ujabb hőstettek után vágyódik, bucsut vesz Brünnhiidetől. a kit továbbra is a lángok fognak megvédeni. A nibelungok gyűrűjét, hogy hűségére emlékeztesse, neki hagyja. Brünhilde Granet adja urának, hogy az is eszébe juttassa az ő asszonyát. Egygvé lorrnak szerelmükben s ha válnak is, szivük, lelkük együtt marad . . I. felvonón. A Gibichungok csarnoka a Rajn.i mentén. Gunther mostoha fivérét. Hagent — kinek nagy bölcsesség és titkok tudása jutott osztályrészül — megkérdi, meg lehet-e elégedve dicsőségével ? Hägen csak azt hibáztatja, hogy Gunther nőtlenül, nővére Gutrune férj nélkül élnek. Dicséri Siegfried erényeit és őt ajánlja Gutrune urának, mig Brünnhildet Gunther választhatná nőül, mit az által lehet vele elérni, ha Gutrune Siegfriednek, midőn — mint valószínű — kaland keresési útjában ide jő, azon büvitalból ad inni melytől az egész múltját elfeledi. Siegfried csakugyan megérkezik, nagy diadallal fogadják, elmondja, hogy a niebelungok kincsét hol hagyta, majd megissza a Gutrune által nyújtott italt — minden ugy történik, a hogy Hägen tervezé — s rögtön elfelejt mindent és szerelmes lesz Gutruneba, kinek kezét rögtön meg is kéri fivérétől, a ki viszont azt kívánja, hogy Brünnhildet segítse számára megszerezni Siegfried megígéri, hogy ő majd a varázsüveg segélyével felveszi Gunther alakját s átlépi helyette a Iangokat Vérszövetséget kötnek, azután mindjárt útra kelnek. Hägen visszamarad, hogy a csarnokot őrizze — ellenségének. Mert csak álnokság vezeti lépteit. Csak a gyürüt akarja megszerezni, hogy atyjának, Alberichnek mert ő az a fiu, a kitől Erda óvta Wotant (Siegfried III. felvonás) — visszajuttassa. Változás. Szin, mint az előjátékban. Waltraute, a nyolcz walkür egyike odalovagolt Brünnhildehez. Elmondja, hogy Wotan összegyüjté az isteneket és a hősöket, miután lándzsáját egyszer széttörve hozta haza s azóta szótlanul várja a végét. Fájdalommal emlékezett meg Brünnhildéről és arra szeretné birni, hogy a gyürüt visszajuttassa a rajnai sellőknek. Az hallani sem akar felőle, hogy megváljon szerelmese emlékétől. Nem hatja meg Waltraute kérése és ha egész Walhalla romba dől, neki a szerelme többet ér. Zord arczczal rohan el a walkür, az istenek bukása most már ki nem kerülhető. Siegfried megérkezik Gunther alakjában és annak hangját utánozza. Brünnhilde megdermedten látja az idegent feléje közeledni. Menekülni próbál előle, de az eléri, dulakodás közben lerántja a gyürüt Brünnhilde ujjáról és kényszeríti, hogy adja meg magát, követve őt, mint Gunther felesége. II. felvonás. A Gibichungok csarnoka előtt. Hägen ülve alszik. Alberich felkölti s figyelmezteti, hogy ő most az egyetlen, a ki a niebelungok kincsét magához ragadhatja; csupán annyiban volt Siegfried, a Wälsung erösebb nála, hogy a kigyó Fafnert csak az győzhette le. De most igyekezni kell a gyürüt megszerezni, mielőtt egy bölcs asszony tanácsára a Rajna leánya elnyernék, llagen még távozásában is könyörög fiának, hogy hü legyen hozzá. Siegfried megérkezik s elmondja Hagennek, miként sikerült tervét megvalósítani. Vigan hívja «lő Gutrunet, immár leendő feleségét, a ki ugyan féltékenykedik, midőn hallja, hogy Siegfried volt a kérő és Gunther alakjában mindjárt a jogait követelő férj is, de Siegfried esküszik, hogy hü mardt és nem csalta meg szövetségesét, a kinek közeledtét már látja. Hägen összehívja a jobbágyokat, hogy ujjongva fogadjak urukat és ünnepeljék házasodását. Gunther és Brünnhilde megérkeznek. Utóbbi ijedten látja Gutrunet Siegfried karjaiban. Alig bir beszélni, felelősségre akarja vonni a hűtlent, a ki részéről nem érti meg Brünnhilde zavarát és elajulását. Férjéhez, Guntherhez utasítja, midőn azonban e végből ujjával feléje mutat, Brünnhilde megismeri ujján a gyürüt és tisztában van rögtön a helyzettel. Siegfriedet tolvajnak nevezi, mert hogyan juthátott azon gyürü birtokába, melyet az imént Gunther vett el tőle? Hägen közbelép s Siegfriedtől, hogy tisztázva láss» becsületét, esküt követel. Az megesküszik, de Brünhilde közvetlen utána szintén sorompóba lép és megesküszik, hogy neki van igaza. Siegfried felszólítja a férfiakat, hogy itt se adjanak asszonyi fecsegésre. Pajkos vígsággal nyújtja karját Gutrunének, hogy lakodalmukra vezesse. Brünnhilde, Gunther és Hagen visszamaradtak. Brünhilde egy gonosz varázsló munkájának tartja a bonyodalmat Hägen felajánlja kardját, hogy bosszút áll az áruló Siegfrieden. Te — szól . keserűen B. — hiszen szemének egy pillantásától megretten bátorságod; de Hägen végre kicsalja tőle azt a titkot melyik a Siegfried megsebezhető testrésze s elhatározzza, hogy ijjával majd oda a — háta' közepére — lő. Gunther előbb ellenkezik, hiszen* vérszövetséget kötött barátjával, de Hägen bizonyítja hogy Siegfried volt az első, a ki a hűséget megszegte Hogy pedig Gutrune haragját ne idézzék föl, mint férjének gyilkosai, ugy beszélik meg, hogv a vadászaton fogják orvul megtámadni s aztán hiiát költik, hogy egv vaddisznó ölte meg. Hägen ugyan Gucthert beszélte rá »°ey <t|gyuruket megszerezze, alattomosságában azonban már biztosra vesxi, hogy sikerülni fog neki azt tőle is visszanyerni. 111. felvonás. Völgy, meivet a Kajna szel át. A három rajnai sellő felszínre jő és siratja eltűnt aranyát, mely oly fényesen megvilágította medrük mélyét. Kérik a napot, küldje arra a hőst, a ki kincsüket visszaadhatná. Siegfried közeledik. Évődnek egymással, majd megkérik a sellők Siegfriedet, adja nekik a gyürüt, mit az azonban megtagad. Arra elmondják nekik, hogy a gyürü átkot hoz arra, a ki viseli és ugy ölik majd meg őt is, mint ő megölte a sárkányt; csak ha visszaadja nekik kincsüket, menekülhet meg a végromlástól. Siegfried most már daezosan utasítja el őket; az ö erején senki sem foghat ki, ö nem tudja, mi az félni. Ha nem akarná feleségének a hűségét megőrizni, szerelemért szívesen odaadná a gyürüt, de fenyegetésükkel nem késztethetik rá. A sellők, azzal, hogy majd örökösétől, egy délezeg asszonytól nyerik vissza kincsüket, eltűnnek. Gunther, Hagen és kíséretük leszállnak a hegyekről. Tábort ütnek, Siegfried, miután nem birt zsákmányt ragadni, kéri, hogy részesítsék őt is ételükből, italukból. Megtörténik. Hägen megkérdi, igaz-e az, hogy Siegfried érti a madarak nyelvét. Igen, válaszol az és vigan mesei a múltjáról. Elmondja, mint nevelte föl Mime és mint ármánykodott ellene, mig Nothungjával (kardjával) sikerült a sárkányt s azután a méregitallal közeledő Mimét lesújtani. A továbbiakra ugy látszik nem tud emlékezni. Ekkor Hägen varázsitalt ad neki, melytől ismét tisztán látja azt, a mit eddig elfelejtett. Most elbeszéli, mint lépte át a tüzhegyeket, hogy Brünnhildet álmából felébressze, a ki azután szerelmes, hü asszony lett. Két holló röpköd köröskörül. Megérted-e ezeket is ? — kérdi Hagen. Siegfried utánok néz figyelmesen, az alatt Hägen hátába döfi lándzsáját. Siegfried csapásra emeli pajzsát, de erőtlenül összerogy. Még egyszer visszagondol drága kedvesére és Brünnhilde nevével ajkán meghal. Változás. A Gibichungok csarnoka. Gutrune nyugtalanul aludt és aggódva keresi Brünnhildét, kiről azt hiszi, hogy az imént a Rajna felé látta haladni. Brünnhilde fekhelye csakugyan üres. Hägen hazatér, felszólítja Gutrunet, hogy menjen hazatérő hősi férje elébe. A férfiak behozzák Siegfried holttestét. Hägen megmagyarázza, hogy férje egy vadkan áldozata lett, de Gutrune csakhamar megsejti a valót, fivérét hűtlenséggel vádolja, az Hagenre mutat, mint az átkozott gyilkosra. Hägen daezosan lép elő és jogosnak nevezi tettét, sőt zsákmányt is követel — a gyürüt! Güather tiltakozik ez ellen, mire Hägen kardjára bízza a döntést és leszúrja — fivérét. Most le akarja húzni a gyürüt Siegfried ujjáról, de a halott keze fenyegetöleg emelkedik feléje ! Brünnhilde lép be. Gutrune szemrehányásaira elmondja, hogy ö előbb volt Siegfried házastársa és Gutrune kétségbeesetten látja át, hogy az ö varázsitala okozta az egészet, melytől Siegfried elfelejtette Brünhildet. Brünnhilde megparancsolja, hogy máglyát készítsenek. A gyürüt visszaigérte a sellőknek, csak még a tűzben akarja az átoktól megtisztítani. A két holló — Wottan küldöttei — berepül, azokkal üzeni meg a Walhallába a máglya meggyújtását, mely egyszersmind az istenek alkonyát, büszke váruk elperzselődésének kezdetét is jelenti. Azután Grane lovára kap és az általa tűzbe borított máglyára ugrat hü ura holtteste mellé. A Rajna elborítja a tüzet. A sellők kiragadják a gyürüt. Hageu elébük tör és őrülten rohanva akarja a gyürüt megmenteni, de a sellők átkarolják és lehúzzák magukkal az örvény mélyére. Az égen hatalmas tüzsáv mutatkozik, mely mindinkább terjed. Mindnyájan némán, lesújtva bámulják a tüneményt. Megkezdődött már az Istenek alkonya 1 AtkóltüZiiödéseKet és ssaimasofcai helyben és vidékre, különösen nyári lakásokba lelkiismeretesen, pontosan és jutányosán eszközöl lelliager Lipót, a Magy. kir. Opera és Nemzeti Szinház szállítója, aj és czélszerfl batorszállitó kocsijaival. Magát és vállalatát a n. é. közönség b. figyelmébe ajánlja Mellinger Lipót szállítmányozó, Budapest, VII., Rároly-bornt 5. r > Állandó butor-kiállitasNEMES és LENGYEL czégnél Budapesten, |IV., Kecskemgtl-utcza 6. Készlet: háló-, ebédlő-, uri szobák, szalon-berendezésekből, valamint tervszerinti kivitel. = Kávé-, Tea- és Ru

m kQlBnleflBasóf

lek a latalasébbtn kaphatók Fratelli Deisinger elégnél •UOAFEST, Fsraaaziak-tara Királyi bérpalota. Raktárak: Flums—Caténla—Trlsst. Az egész világon elterjedt, legkedveltebb, legtökéletesebb aicztisztitó és szépitö szerek a KRIEGNER-féle AKÁCIAS: 2 kor. I „ Szappan I * Törvényesen védve. Kapható a gyógyszertárakban. Főraktár: KORONA-GYÓGYSZERTÁR Budapest, T1IL, Kálvin-tér. Báli divatezikkek rendkívüli olcsó árban. Uri divat: Báli férfi gJassé keztyü 69 kr. Elegáns báli redős ing 97, 125, 155 kr. Piké mellű báli ing 117, 135 kr. Franczia piké mellű ing 165 kr. Elegáns báli gallér 10, 12, 15 kr. Báli moll nyakkendő 10 kr. Tiszta selyem báli csokor 33 kr. Harliayák, szövött és kötött ksztyUk, I

Nöl divat: Fehér női báli glassé keztyü elsőrendű minőség 69 kr. Báli svéd utánzat keztyük 28, 25. Gyönyörű báli batist kelmék 24 kr. Selyem batistok báli színekben 37 kr. Hímzett fehér batistok 32, 38 kr. 120 széles béli női ruhakelmék leszállított ár 55, 65 kr. Elegáns selymek blouzokra mtrje 70, 80, 90 kr. vászon, siffon, damast áruk, női ruhakelmék rendkívüli árakban. Á R 11 Á 1 A a „GÓLYÁHOZ" Budapest, Nagymező-Utcza 12. SZ. a Szerecsen-utcza sarkan.: Árjegyzéket a ezég szivosen küld. «, A. < • .'."»• ...