MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-28 / 88. szám

1904, márczius 30. 7 Budapesti színpadok. Budapest, márczius 29. A nagyhét alatt a színházak, mint minden évben, két estén — pénteken és szombaton — nem tartanak előadást. A húsvéti ünnepek alatt . egy-négy előadás lesz minden színházban; a két ünnepnap műsorát a legvonzóbb újdonságokból állították össze színházaink. Az ünnepi előadások műsora a színlapok alatt, lapunk más helyén, látható. A Magyar Királyi Operaház-ban Berlioz Hektor Faust elkarhozasa czim drámai legendájának előadását csütörtökön megismétlik. Vasárnap Lohengrin keiül előadásra az Operaház és a Nemzeti S-imiáz n> ugdijintézete javára. Érdekes előadást tart az Operához szerdán a Várszínházban, a mikor is A szevillai borbély kerül színre, Rozina szerepében Zöldi Tfidával, a zeneakadémia kitűnően végzett növendékével, a kinek jövőjéhez a legszebb reményeket fűzik. l * A Nemzeti Szinhazban tegnap este volt S écsi Ferencz Utazás az özvegység felé czimü zajos sikert aratott vígjátékának harmadik előadása egészen zsúfolt ház előtt. A közönség a harmadik estén is a legnagyobb tetszéssel fogadta a szellemes darabot. Az újdonság legközeHbbi előadása holnap szerdán lesz. — Rntkai György nagysikerű színmüve, a Sötétség, ma éri meg huszonötödik előadását. Csütörtökön Az ember tragédiája mérsékelt helyárakkal, kerül előadásra. A Vígszínházban diadalmasan folytatja előadásainak sorozatát e héten is Beyeriein szenzácziós sikerű Takarodó-ja, mely a jövő héten érkezik el első jubileumához, a huszonötödik előadáshoz. Csütörtökön és vasárnap Az erény utjai kerül szinre, Varsányi Irénnel a női főszerepben. A többi estét a Takarodó tölti be, mely jövő vasárnap délután is szinrekerül. • A Magyar Szinház húsvét előtti műsorát teljesen az Ordonneau és Henneqnin nagysikerű operettje, a Hüvelyk Kató tölti be, mindenkor a bemutató főszereplőivel. Nagypénteken és nagyszombaton a szinház zárva marad, húsvétvasárnap délután 53-adszor kerül szinre -1 hajdúk hadnagya, este pedig ismét a Hüvelyk Kati-t játszák, a czimszerepben ezúttal i; Tomcsányi Rusival. » A Népszinház-ban Lövik Károly és Szabados Béla operettje a Felsőbb asszonyok, daczára az előrehaladott szinházi szezonnak, kiváló vonzóerejü müsordarabnak bizonyult. A teli ház közönsége szüntelenül tapsol a szellemes szövegkönyv vidám jeleneteinek és nagy tetszéssel hallgatja Szabados Béla finom muzsikáját, a mely gyors népszerűségre tarthat igényt. A szereplőkön kivül nagy sikere van a balletkarnak, melynek egyik kis növendéke lábujhegyen ellejtett tánczával ér el zajos hatást; a zenekart esténként Fekete József vezényeli. A Királyszinház-ban mig esténként Fedák Sári bucsufelléptei tartanak, a színháznak csaknem egész személyzete nagy ambiczióval készül Blumenthal és Kadelburg énekes bohózatára, a Tengerre magyar /-ra. A darab a rendkívüli kiállításától eltekintve is egyike a legsikerültebb német bohózatoknak, a mely telve van kaczagtató helyzetekkel és a legmulatságosabb alakokkal. A jövó héten lesz a bemutatója: Olszka Vanda, a szinház uj énekesnője és Batizfalvy Elza kreálják a női főszerepeket. A Népszínház jegyirodája. A Népszínház uj igazgatója, a belvárosi és lipótvárosi közönség kényelmére belépőjegyeinek árusításával a Központi menetjegyirodá-l qizta meg, a melynek helyiségében (Vigadó-tér 1. sz. Telefon: 10—62.) minden jegyfajtából a legjobbak kaphatók Ugyancsak a Menetjegyiroda szinházjegyosztályában lehet jegyet váltani a Magyar Királyi Opera, Nemzeti Színház, Várszínház, Vígszínház és Magyar Szinház előadásaira is. »Faust elkárhozása.® Budapest,;márczius 29. — A »Magyar Királyi Operaház« mai előadásához. — Berlioz Hektor hatalmas szimfonikus zene költeménye — drámai legendának nevezi a magyar fordítás — kerül ma este az Operaház közönsége elé. Husz esztendeje nem volt alkalma hallani a magyar közönségnek ezt a hozzánk — hires nevezetes Rákóczi-indulója révén — különösképen közelálló müvet. Annak idején egy zenekari hangversenyen került előadásra a vigadóban, de akkor is csak egyes részleteiben. Ma teljes egészében élvezheti az Operaház közönsége. A Faust elkárhozása előadásának ötletét Mader Raoul igazgató Milánó-ban kapta: Puccini Toscá-ját hallgatta meg Olaszországban és ugyanakkor módjában volt a Berlioz-mü egy előadását is végighallgatni. Akkor határozta el, hogy felveszi a müvet az Operaház műsorába és a nagyhét alkalmával előadatja. Nagy gonddal és fokozott művészi ambiczióyal készültek előadására. A mai bemutató alkalmából érdekesnek tartjuk közölni azokat a bevezető-sorokat, melyeket dr. Váradi Antal irt, a Faust elkárhozása magyar fordítása elé. * Már a mü cziméből kitetszik, hogy szövege nem a Geothe-féle »Faust« alapeszméjére van alapítva, mivel Goethe remekmüvében Faust, mint tudva van, végül megmenekül a sátán körmei közül. A »Faust elkárhozását-nak szerzője csak néhány jelenetet és helyzetet kölcsönözött Goethe müvéből, melyek előre megalkotott tervezetébe illettek és melyek hatása alól nem vonhatta ki magát. Hiszen, ha Goethe Faustjának alapeszméjét még oly hűségesen követte volna is, attól a német oldalról hangoztatott keserű szemrehányástól, hogy Goethe remekmüvét megcsonkította, mégsem tudott volna szabadulni. Talán fölösleges is bizonyítgatni, hogy oly müvet, melyet szerzője zene-szövegnek szánt, nagyon bajos megzenésíteni annélkül, hogy azt egy s más módosításnak alá nem kellene vetni, Legkevésbé lenne azonban alkalmas Goethe Faust-ja arra, hog/ elejétől végig, ugy, a mint van, zenére tegyék. Ha mégis az a szándék vezérlette volna a zeneszerzőt, Tiogy ennek daczára Goethe Faust-jának tervezetéhez alkalmazkodjék, nagyon sokfélekép kellett volna azt módosítania. Ne gondolja azonban senki, hogy ebből folyólag nem szabad a zeneszerzőnek költői remekmüveket megzenésíteni. Ha ugy lenne, nem birnók Mozart: Don Juan-ját, melyet Da Ponte Moliere: Don Jüanjának töredékeiből állított össze, sem Figaro lakodalmát, melynek eredetijével, Beaumarchais müvével, a szövegszerző ugyancsak szabadon bánt el, szintúgy a Sevillai borbély-lyal is Gluck Alcesteját, melynek szövege Euripides egy tragédiájának lelketlen elferdítése, s Iphigeniáját Aulis- ban, melynek librettójához (megbocsáthatatlan módon) Racine szép zengzetes s eredeti tisztaságukban a récitativ feldolgozásra igen alkalmas verseit megcsonkítva, kiforgatva alkalmazták,— egyaránt nem birnók. Nem használhatták volna fel Shakesk

pare dnámáit «zövegül, s Spohrt, a német zene egyik mesterét, föltétlenül el kellene Ítélnünk, mert egy operát komponált, melynek Faust a czime, s melyben daczára annak, hogy Faust, Margit, vlephisto ugyancsak szerepelnek benne' a Goethe müvének semmiféle hasonlatosságot sem lehet fölfedezni. Nem lesz talán nehéz az előző dolgok elmondása után néhány olyan apróbb ellenvetést megezáfolni, melyet a Faust elkárhozása szövegkönyve ellen emeltek. Miért helyezi — kérdik olyan sokan — a szerző hősét az első részben a magyar rónára ? Abból az egyszerű okból, mert olyan zenemüvet akart szerzeményében értékesíteni, melynek alapthémája magyar. Ezt őszintén bevallja. Vitte volna hősét bárhova s bármerre, ha arra a legcsekélyebb muzsikális inditó ok forgott volna fenn. Nem viszi e Goethe Faust második részében hősét Spartába, Menelaos palotájába ? A FVjwsMegenda a legkülönbféle feldolgozásra alkalmas; e legenda a nép sajátja, s jóval Goethe előtt több dráma tárgyát képezte, s észak-európa irodalmaiban igen sokféle alakban jelent meg, mielőtt Goethe feldolgozta volna Marlove: Faustja Angliában nagy hirnek örvendett s fényét csak Goethe müve volt képes később elhomályosítani. ' -'y Meg kell említenünk, hogy Faust elkárhozása szövegének eredetije franczia, s a zene e szövegre Íratott, sok helyütt Goethe Faust-jának egyes jelenetei alapján, s midőn a zeneszerző később Európa legzeneértőbb publikumának is be kívánta mutatni müvét, forgott fenn szükéges volta, hogy a franczia szöveg németre — úgyszólván — visszafordíttassák. Ezért nem egyeznek meg Goethe Faustiának ismert s e műben is megzenésített egyes részei szövegileg a Goethe verseivel, mi »tel a franczia szövegíró a goethei sorok hosszát nem respektálta. \ mm , KKRPBí-m» I Kezfinomito Szinházi pletykák. Budapest, márczius 29. I. Az elbocsátott klakk. Egyik operettszínházunkba elment a minap este egy másik operettszínházunk igazgatója a feleségével. Egy páholyban ültek és a legfrissebb újdonságot élvezték. Az est folyamán igen kedves vendégeket is kaptak, a házigazda-direktor vizitelte meg őket a feleségével. Az egyik felvonás finaleja után aztán, a melyet a két direktor-család együtt hallgatott meg, derekasan hangzott fel a taps. — Látja kolléga, — mondotta élénken a házigazda-igazgató, — ennek a tapsnak hiszek, ez igaz, őszinte ... A klakkot ugyanis elbocsátottam — tette hozzá önérzetesen — nem kell . . . Járt ugyan nálam egy ur . . . valami Weinber . . . Weidlinger . . . vagy tudja isten kicsoda, de hát hiába járt . . . — Hát kedves kolléga, — felelte erre a vendég-igazgató, — hogy a klakkot elcsapta, az derék, helyes dolog. Hanem, hogy a klakk főnök nevét és lakásezimét nem jegyezte fel magának, ez — én mondom önnek — öreg hiba! . . . II. Vizrém a láthatáron. A mitől egy idő óta egész Budapestnek a háta borzong, hogy tudniillik két napig nem lesz vizünk a vízvezetéken végzendő műszaki munkálatok miatt, ezt a vizmizériát bizony a színházak is meg fogják szenvedni keservesen. Ezen a két napon ugyanis nem lehet majd előadást tartani. Azaz, hogy egy színházban lehet majd, tudniillik a — Vigszinház-ban. Mert a főváros két kerülete, a Belváros és a Lipótváros megmenekül a fővárosra ránduló egyiptomi csapástól, nekik lesz vizük. Irigylik is méltán a Vigsztnház-at a többi müvészhajlékban a sors e különös kedvezéséért. Két napig, a mig a töH

ui színházra csönd és Wyaiák a »Srfl« fclrepoét «a (tarra I nap alatt MraaayataM éa I ivt§ in M Mér. *»»-*< RERPEL Poatal ueumdé. «NDMMNTT táiábaa 4 QBvéapMt, f

H Upét-kVrat 2*