MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-21 / 81. szám

' u04. márczius 21. 3 újságírók dühösen ácsoroghattak órákhosszat az igazgató irodájának előszobájában, a kipár­názott, zöld ajtó csak kiváltságos urak, még inkább kiváltságos hölgyek előtt nyílott meg. A Népszínház tagjai megszokták már hét év alatt ezt a páváskodó rendszert és igy tör­tént meg, hogy a Népszínház egyik női tagja e héten ilyenforma kérdéssel lépett a szinház lépcsőházában a befelé igyekvő uj igazgató: Vidor Pál elé: — Kedves tatám, mikor lesz az igazgató­nak számomra egy kis ideje? — Édes flam — felelte Vidor Pál, — az igazgatónak ezekben a fáradtságos napokban éppenséggel nincs semmi szabadideje, de a tatának számotokra mindig van és lesz ideje. Parancsolj velem! II. Jelena kosztümje. A Boris király szerzői a világ leggava­lérosabb színpadi irói. A nagysikerű újdonság bemutató-estéjén társzekerekkel hordták a virágot a Király­szinház-ba és nemcsak a fő női szereplők kap­tak a szerzőktől virágkolosszusokat, de a női énekkar és tánczkar minden egyes tagja is kapott a szerzőktől bokrétát Ugylátszik, a szerzők jószívűségének hire mór jóval a premier előtt el volt terjedve a színházban, mert az első próbák egyikén ezzel a kéréssel kereste fel Jelena személyesitője: Bánó Irén a Boris király librettistáját. — Kedves Szőllősi, legyen szives, hasson oda, hogy én egy deczens kosztümöt kapjak a szoborjclenethez. Ha valami nagyon is szellős ruhában kell szobornak állnom: kitagad az édes apám! Szőllősi Zsigmond — a legudvariasabb szerző — megnyugtatta az aggódó Jelenát és közbe is járt az illemes szobor-kosztüm érde­kében. A főpróba előtt megint felkereste Bánó Irén a szövegírót. Rosszkedvű volt és duzzogó. — Na hallja, kedves Szőllősi, szép kis ruhát csináltattak maguk nekem. Hiszen az egy papi talár, még a bokáim se látszanak ki alóla. Már most hogy érvényesítsem én a for­máimat ? . . . Tartarin. Színházi élet. Budapest, márczius 21. Direktorok a páholyban. — A Magyar Szinház bécsi vendége. — A Magyar Szinház- nak tegnap direktor vendége volt. Bécsi színigazgató, de magyar ember: Karczag Vilmos, a ki egy-két évvel ezelőtt került az An der Wien szinház élére. A színházak pedig szeretik az igazgató vendé­get, mert a direktorok többnyire csak akkor néznek be egy-egy estére a kollegáik hajlékába, ha oda valami érdemes látnivaló csábítja őket. Hát Karczag direktor haza kerülve egy kis időre a császárvárosból, megakadt a szemg A hajdúk hadnagya szinlapján. Magyar operett, a mely cziklusos előadásban néhány nap múlva már ötvenes jubileumot ül, ebben a nem éppen legpénzesebb világban, ez nem utolsó dolog, gondolta magában, ezt meg kell nézni. És tegnap este aztán ott ült a Magyar Szinház egyik erkély páholyában és végignézte a Czobor­Rajna- operettet. A szinház direktorai persze kíváncsiak voltak a véleményére. Melléje tele­pedtek és nem is igen kellett azzal a bizonyos sztereotip kérdéssel fordulniok hozzá: — No, hát mit szól hozzá ? Mert Karc.ag igazgató beszélt magától is. — Őszintén gratulálok — mondta. — Nem efféle kollégiális udvariasságból, hanem igaz meggyőződésből. Pompás maga a darab is, valami szerencsés eredetiséggel keveredik benne a népszínmű az operettel, de különösen nem győzök eléggé bámulni a kiállítás pompáján. Valósággal meglep, hogy ilyen nagy költséggel dolgoznak. De ugy látszik, beválik a rendszerük. Aztán az előadókról szólott nagy elisme­réssel. — Tüzes, fiatal gárda. Ez a Ráthonyi meg igazán ugy viszi a darabot, mint egy prima­donna ! . . . A jövőre terelődött aztán a beszéd. — Mit hoznak ki A hajdúk hadnagya után? — kérdezte Leszkay-ékxól. — A Hüvelyk Katót, a Pugno-Ordoneau féle La petit Pousette-et. Karczag Vilmosnak felragyogott a szeme. — Hát ezt eltalálták! — lelkesedett — Mondhatom szerencsés kezük van. Az valami bűbájos dolog, én is megszereztem. Nem is sejtik, mit tartogatnak benne a fiókjukban. — Reg kivettük már onnan — büszkél­kedett a Magyar Szinház fiatalabbik igazga­tója — sőt nemcsak a Hüvelyk Kató-val vagyunk készen, hanem egy Szabados-Kaczér operettel, a Mumiá-vái és a Vizek felett ( Engel György német iró drámája) is. A Hüvelyk Kató val már a jövő héten rukkolunk ki — végre is illik, hogy A hajdúk hadnagya más darabot is színpadra bocsásson egy kicsit — s mondhatom, hogy van nekünk erre a darabra egy kis szub­rettünk, a ki, mintha csak erre a darabra szü­letett volna. Tomcsányi Rusit nézze meg majd a Hüvelyk Kató-ban ! A jövő héten hát két nagy napja lesz a Magyar Szinház-nak. Egy ötvenes jubileum és egy érdekes premier. Ez még egy bécsi direk­tornak Js. imponál. Zuboly. Felvonásközben. Budapest, márczius 21. Jászai Mari és a rabbinus. Jászai Mari a héten Szegeden vendég­szerepelt, a hol meglátogatta dr. Löw Imánuelt, az odavaló főrabbit. Ennek a látogatásnak érdekes az előz­ményei. Ezekről a nagy tragika egy levele számol be, melyet Janovics Jenőhöz, a szegedi szinház igazgatójához intézett pár hét előtt, íme, a levél töredéke. * »Kérem továbbá, hogy keresse föl azt a nagy, fényes lelkű magyart, dr. Löw Immánuel főrabbit és mondja meg neki, hogy személyesen megyek el hozzá, hódolattal köszönni meg neki szent beszédeit. Valóban szent beszédek ezek. Megszenteli őket a lángoló hazaszeretet, a mire ma nagyobb szüksége van a magyarnak, mint a mindennapi kenyérre. Azt érzem, hogy város­ról-városra, faluról falura kellene zárandokol­nom és ezeket a beszédeket a magyarul értő emberek fülébe, lelkébe, a vérébe bele­imádkozni, az angyalok trombitájával bele­harsogni s ha másként meg nem értik, tűz­zel beléjük égetni! Mert soha sem volt a magyarnak akkora szüksége arra, hogy hazáját szeresse, mint most. Hogy is lehet az, Úristen, hogy a mig egy akkora hazafi él közöttünk, mint Löw rabbi, annyi talpnyaló, önző érdekhajhász nem bújik még szégyenletében a föld alá. Széchenyi István képe az én oltárom. Mondja meg kérem, Löw rabbinak, hogy még az ő képét függesztem melléje, hogy lelkem mindennap lerója iránta tiszteletem köteles adóját. Meg akartam mindezt neki magának irni, de valójában nem tudtam, hogy kezdjem el; mert a lelkem mindig a tol­lam előtt röpködött és túlszárnyalt minden földi kifejezést. Azért határoztam el azt, hogy szóval mondom el neki hálaadásomat.« » Tegnapelőtt aztán meg is tette. Beváltotta igéretét és meglátogatta a főrabbit. Vidéki szinpadok. Budapest, márczius 21. A nagyváradi Szigligeti színházban nem­sokára előadásra kerül Nikolits Döme aradi ügyvéd és iró népszínműve, a Leányrablás, a mely hez az énekszámokat Dankó Pista szerezte. Az iró a darabot most ajánlotta fel Somogyi Károly igazgatónak azzal a hozzáadassal, hogy tiszteletdiját a űaxéó-emlékszobor javára ado­mányozza. • Vasárnap este premiérje lesz az aradi színháznak. Szinre kerül dr. Major Simon Bűnös asszony czimü népszínműve. A nagyváradi színházban a jövő héten három estén fog vendégszerepelni Krammer Teréz, az Operaház művésznője. Krammer Teréz »Hunyadi László« Erzsébetjét, »Fauszt«-ban Margitot és a »Bőregér« Rosalindáját fogja énekel i. Külföldi szinpadok. Budapest, márczius 21. A párisi Opera Comique-ban a héten dalmü-ujdonságot mutattak be. A négyfelvoná­sos opera — Roland leánya a czime — szö­vegét Fevrier, zenéjét Henry Rabeaud irta. A két első felvonás unalmas volt, a harmadik és negyedik tetszett. A zene klasszikus formákhoz ragaszkodó, de nem mindig eredeti. A Parsifal new-yorki nagy sikere ujabb »Parsifal-vállalkozásokat« szül. Emiitettük Mans­field Richard, amerikai tragikus színész tervét, a ki a Parisfal-1, mint drámát akarja bemu­tatni. Most Henry Savage a Garden-szinház­ban angol nyelvű előadásban készül bemutatni Wagner dalmüvét, a czimszerepben Van Dyck- kai. • A londoni német szinházban az angol királyi pár külön kívánságára e hét csütörtökjén díszelőadásban adják elö Beyerlein Takarodó­ját, a mely egyszer már lekerült a műsorról. A király és a királyné, az egész udvarral együtt, meg fognak jelenni ezen az előadáson. Helsingfors-ban ezen a héten adták elö először a Tannhäuser-t. A dalmű előadása irént olyan nagy volt az érdeklődés, hogy öt elő­adásra előre elfogytak az Összes jegyek. Paris-ban egymást érik a századik elő­adások. E héten Sardou Boszorkány czimü uj drámája kerül századszor szinre. Ebben a szezónban a következő darabok érték meg Párisban a századik előadás jubileumát: Az ellenfél, Visszatérés Jeruzsálemből, A királynő férje, Ujabb veszedelem, Sire de Vergy, Az erény utjai. Ezek közül kettő már szinrekerült Budapesten is, kettő pedig előadásra vár. Kossuth Lajos-u. 6. TELEFON. Deutsch Zsigmond és Társa Elfogad fix és start odds mellett, a bel- és külföldi versenyekre fogadásokat. Double és treeble eventek. Teréz-körut I C. TELEFON: 490

Next

/
Thumbnails
Contents