MAGYAR SZÍNPAD 1903. szeptember (6. évfolyam 256-270. sz.)

1903-09-26 / 267. szám

1903. szeptember 15. 26. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Patyolat kisasszony« szövege. I. felvon is. Rousset apónak és a feleségének kis kávé érése van egy franczia városkában. S7egények, igénytelenek, de leányukból, Elizből.akit beczéző nevén »Patyolat kisasszonyínak hivnak, mindenképpen urikisasszonyt akarnak nevelni, s azért beadják egy nevelőintézetbe, előkelő leányok közé, s husz éves korában tanitónői oklevéllel, előkelő neveléssel érkezik haza a Patyolat kisasszony. Természetes, hogy az otthoni pórias világ nincs inyére, s minden lépten-nyomon ellentétbe jut atyjával, anyjával és egész környezetével. Hidegen, sértő lenézé s 1 fogadja gyermekkori játszótársát Ágostont, ennek atyját, Morillont, s Bonenfant apót, az öreg utkaparót, csak nevelőintézeti iskolatársnőjét, Luciet szereti, s ennek atyja és bátyja társaságában érzi jól magát. Az öreg Rousset, habár a világ előtt folyton dicsekszik a kisaszszony-lányáva), magában egy cseppet sincs megelégedve Patyolat kisasszony viselkedésével, s különösen az bántja, hogy leánya, kitűnő oklevele és Galoux ur protegálása ellenére sem tud tanitónői állás-a szert tenni s igy a leánya neveltetéseért hozott anyagi áldozatjáért semmi kárpótlást sem remélhet. A leány nagyravágyó, fényes jövőről, gazdag férjről álmodozik, s ezzel ugy elkábítja szüleit, hogy ezek minden habozás nélkül utasítják vissza Morillont, a ki fia számára jött megkérni a Patyolat kisasszonyt. II. felvonás. Az ellentét Rousset-ék és Eliz között napról-napra élesebbé válik. Roussetapó tönkre teszi a gabonatermését azzal, hogy a földjét a leánya tanácsa szerint műveli. Elizt felháborítják azok az apró üzleti fogások, a melyekkel szülei a kávémérést vezetik. Rousset nének az fáj, hogy leánya szégyenli az ő egyszerű származását, s folyton rendreutasítja szüleit, ha azok egyszerűségükben vétenek az illem s a jó modor ellen. Szóval, lépten-nyomon súrlódás, összekoczczanás, kellemetlenkedések vannak közöttük, s mindig szélesebbnek tetszik a szakadék, a mely a szülőket leányuktól elválasztja, ugy, hogy lassanként teljesen elidegenednek egymástól. A leány a neki idegen, egyszerű világban unatkozik, ideges. A titkolt és lappangó indulat akkor tör ki belőle, a mikor atyja azért, mert egy lámpát eltört, megüti, később pedig Bonenfant parancsára Galouxék előtt is megalázza. Tűrhetetlenné válik helyzete, s daczosan, elkeseredetten hagyja el szüleit azzal az elhatározással, hogy inkább éhen hal, de szüleihez vissza nem tér, s a panaszos kegyelemkenyereí tőlük el nem fogadja. III. felvonás. Két év mult el. Patyolat kisasszony megtörve, csalódottan haza jő. Anyja rejtegeti egy padlásszobában, de a véletlen árulója lesz, s atyja megtudja, hogy otthon van, ki akarja űzni, de amikor Patyolat kisasszonyt meglátja, s ez megható módon adja elő a sok csalódást, megaláztatást és kísértést, amely két éven át üldözte, az öreg megszánja. A leányt teljesen átváltoztatja a két évi szenvedés. Belátja, hogy szegény, egyszerű szüleinél van a legjobb helyen s a sok ábránd szertefoszlik abban az utálatos küzdelemben, a melyet egy szegény, intelligens és becsületes leánynak az életben végig kell szenvedni. Egyszerű akar lenni, mint a környezete és boldog a sok szenvedés után. A boldogságot meg is találja a szülei házban, mert Ágoston, Morillon fia újra megkéri a kezét s ezúttal nem kap kosarat. Uj Idők MHnWal, tána«•lad «• aftvéSMtl UfM k*tna. «a« Berezeg Ferenc % N«tye44vre 4 karoaa Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Andrásay-út 10. taám. BUDAI flYÁRl SZIHHÁZ. »Carmen« szövege. Első felvonás. Szabad tér Sevillában. Balról az ősrégi laktanya, szemben egy dohánygyár. Katonák az őrség előtt. Micaéla jö. Moralés hivja, hogy jöjjön be hozzájuk. Az vonakodik, mert José-t keresi s elfut. Őrségváltás. Gyermekek kórusa. Munkásnők jönnek ki a dohánygyárból s a katonák köré sereglenek. Fiatal legénvek követik Carment, kérve, hogy menjen velük. Carmen gúnyolja őket. Kifejti, milyen a czigányleány szerelme. A munkásnők elvonulnak. Micaéla visszatér és beszél Jóséval. Levelet hoz az édesanyjától, továbbá pénzt s mint Macaéla kedves naiv kaczérsággal mondja, egy anyai csókot! A munkásnők berohannak segélyért kiáltva: Carmen verekedik egy leánynyak Zuniga kiküldi Jesé-t néhány katonával, hogy fogják el. Carmen daczosan énekel válasz helyett, miáltal José-t egészen kétségbeejti, kit nem hagy érintetlen a szenvedélyes czigányleány kaczérkodó játéka. Sikerült is rábirni José-t, hogy oldja meg kezén a kötelet s ha majd bekíséri, engedje őt elfutni. Jutalmul találkát igér neki a Pastia korcsmájába. Jósé egész elbűvölve fogad szót. Carmen megszökik, Jósét büntetésből elfogják. Második félvonás A Pastia korcsmája. Carmen, Frasquita és Mercédes mulatnak. Escamillo, a bikaviador jő többek kíséretében. Majd eltávoznak. Zuniga kéri Carment, hogy jöhessen vissza hozzá éjjel. Carmen nem engedi meg. Zuniga kijelenti, hogy mindannak daczára vissza fog térni s eltávozik. Csempészek jönnek s felkérik a lányokat, hogy kisérjék el őket éjjeli kalandozásukra. Ha csalafintaságról van szó, mindig jobban sikerül, ha asszony is van a dologban. Mind ráállanak, csak Carmen vonakodik. Hallotta, hogy ma szabadult ki Joséva fogságból és biztosra veszi, hogy még az éjjel el fog jönni. Jósé csakugyan megérkezik, már messziről halatszik vidám éneke. Carmen szerelemittasan fogadja, tánczolva, dalolva tiszteletére. De nemsokára hallatszik a kürtszó, mely a katonákat hazahívja. Jósé távozni akar. Carmen gúnyolja, hogy elfut a szerelem elöl. „Én pedig ugy szerettelek! De menj csak!" Jósé biztosítja, hogy őrülten szereti. „Akkor jönnél hivásomra s megszöknél velem!" „A zászlót hagyjam el melyre esküdtem? Soha!" szól határozottan Jósé, midőn egyszerre kopogtat az ajtón Zuniga és bebocsáttatást kér. Carmen visszautasítja, ekkor Zuniga betöri az ajtót és elküldi José-t, de az nem fogad szót. Majd kardot rántanak egymásra, mire Carmen behivja a csempészeket, a kik pisztolyt fognak Zunigára és elvezetik. Jósé számára nincs többé visszatérés, csatlakozik a csempészekhez. Harmadik felvonás. Egy hegyszakadék. A csempészek jönnek le a hegyről dugáruikkal. Többen előre mennek az utat kémlelni. Frasquita és Mecédes kártyát vetnek. A Cartnen kártyái halált mutatnak. Majd elvonulnak mind és csak Jósé marad vissza fedezetnek. Micaéla arra veszi útját s elrejtőzik, de Jósé nem veszi észre. Majd arra jő Escamillo és elmondja Jósénak, hogy Carment szereti és nem eredménytelenül. Egymásra rontanak, hogy a kés döntsön köztük, midőn Carmen visszajő és közéjök vett magát. Majd észreveszik a csempészek Micaélái és a szinre vonszolják, hol elmondja, hogy José-t keresi, mivel anyja haldoklik. Jósé nem bir megválni Carmentői, de az gúnyosan elűzi, Jose megy, de dühösen odavágja Carmennek, hogy nem szabadul meg tőle cs'ak a halál által. Negyedik felvonás. Az aréna előtti térség. Ballet. Fényes felvonulás a bikaviadalhoz. Escamillo karján halad Carmen, kinek barátnői hirül hozzák, hogy Jósé utána leskelődik . kérik, hogy ne is mutatkozzék. Carmen nem hajt a szóra s daczosan várja be Jósét az aréna előtti üres térségen. Itt Jósé könyörögve esd Carmen szerelmeért, melyért mindent megtesz. Carmen nem tud hazudni, kijelenti, hogy köztük örökre mindennek vége, most Escamillót szereti s eldobja azt a gyürüt, mit Jósétól kapott. Annak az legdrágább emléke édes anyját tói. Féltékeny dühében már alig türtőzteti magát, midőn az arénából győzelmi zaj hallatszik. Carmen szeme ragyog a büszke diadalérzetben. Ezt már nem birja Jósé elviselni. Még egyszer megkérdezi Carment, akarja-e követni s annak tagadó válaszára a nyilt téren leszúrja. Az arénából diadalittasan vonul ki Escamillo. Jósé zokog Carmen holtteste fölött. 5 inghoffer halászcsárdája a Budafok—Fehérvári-uti villamos megállónál. (Bejárat a aósfürdői erdúsoruál a inohal-ntczábaa.) Minden este hilászlé, rántott hal, hazai és külföldi halak. Hetenkint pénteken honvédzene ^ a többi estén Berkes Miklós czigány-zenéje. SINGHOFFER az egyedüli szakember, a ki a halétkek készítésében világhírű. Egy forintért készül egy darab legszebb kivitelű Hakart-fénykip. — Különlegességek gyermek-felvételekben. — tfdBERFELD K- elsőrangú fényképészeti műterme, Budapest, Eskti-nt 6. Rigyó-utcsa 5. sz, (Klotildpalota). A kirakatok megtekintését figyelemDe ajanlom a n. é. közönségnek. ^Magyar Színpad." A „Magyar Szinpad"-ra és a „Szinházi Lapok"-ra a jövő szinházi évadban, vagyis 1. é. szeptember 1-től fogva kedvezményes előfizetést nyitunk. Előfizetési ár: Egy hónapra 3 korona Az egész évadra. . . 20 «3.