MAGYAR SZÍNPAD 1903. április (6. évfolyam 92-118. sz.)

1903-04-04 / 94. szám

1903, április 4 7 ... A legcsinosabb ballerina fülig pirult, a csinos fiatalemberről pedig kiderült, hogy a dzsentri-kaszinó egyik gavallér tagja, a ki nagy mestere a sikerült tréfáknak. pclvonésközben. Budapest, április 4. Bob herczeg — Miczi herczegnőnél. — Bucsulátogatás. — A Lipót-körúton tegnap óriási néptömeg torlódott össze egy középkori stylusu, gazdagon aranyozott jármű körül, mely György királyfit — másnéven Bob herczeget — röpítette a budapesti orkaniai kozulatus ezidőszerinti szál­lása felé. Bob herczeg vizitelt Pecsenyev- szül. Osztrigás Miczi herczegnőnél. A látogatásról következőkben számolunk be olvasóinknak. Berczin (Szolgálattevő kamarás, bejelentvén a magas vendéget.): Csin, csin! György, más­néven Bob királyi herczeg ő fensége! Miczi herczegnő (Frou frou.it igazgatva, kissé izgatottan): Takare, pakare, bocsássák be ! Bob (Belép): Herczegnő! Tiszteletemet óhaj­tottam tenni. Csókolom a kezeit! Miczi: Fenség! Mily kitüntetés, mily szerencse! Engedje meg, hogy hódolattal üdvö­zöljem. Parancsoljon helyet foglalni! Bob: Köszönöm. De ta'án kevésbbé szer­tartásosan (ielentöségteljesen) édes Miczi nagy­sám ! Ha előbb születtem volna, ismertem volna önt, mikor nem igy viselkedett! (Vidáman.) Üsd, nem apád! Miczi: Hja, vagy ugy ! ? (Szó nélkül felrakja lábait a szalonasztalkára.) Ha fenség mindent tud ! ? (Melegen.) Nincs okom pózolni ön előtt, drága Bob! Bob (Köhög.) Búcsúzni jöttem, nem udva­rolni. Időm lejárt, öt nap múlva — ideiglenes, minőségben — megtérek őseimhez: A falu rosszához és az Ezer év hez . . . Mic.i: Hja, a kor, a kor! Bizony, maga már nem mai gyerek, édes Bob. Pardon, mennyi idős is maga, édes öregem ? Bob (Sóhajt): Kilenczvenöt — napos vagyok. Elértem a darabkor legvégső határát. Becsület­ben, lisztességben és virágok között őszültem szük hozzá, hogy a tagok, ruhatár hiányában, többnyire saját ruházatjaikban játszottak. Ezért lehetetlen méltatással nem emlékeznünk akkori színészeinkre, színésznőinkre vissza, kik a hazai ügynek és művészetnek, jobbnak reményiben, szívesen adák áldozatul anyagi éldelet-vágyaikat. Azonban a társaság anyagi ereje nem is birta volna meg a nagyobb díjazásokat. A pozsonyi országgyűlés elfogta közönségünktől nagy részét az ifjúságnak, a nyári melegek (mikben a hegymászás nem vala kellemes dolog), de különösebben télen, a Duna zajlása, nagy részben zárták el tőlünk a pesti közön­ségét, az egésznek derekat; s igy noha az 1833 ik évi október, november és deczember hónapokra még a személyzet fizetésén, s a a ruhatári, diszitményi s előadási költségeken felül, 1488 vfrt tiszta mennyiséget mutathattunk föl; már 1834. s még inkább 1835. évi téli hó­napjaiban egymást érték veszteséges napjaink ; ugy, hogy 1835. február hónapjában magában 14 defieztes oly napunk vo't, melyben költsé­geink haladták a bevételeket. A parterrel vagy is földszinti bemenet hónapos bérlése 5 vfrt., a zártszéké 7 for., az alsó és másod-emeleti páholyé 41 for. és közép páholyé £0 for. volt váltóban. A kamarás és hely^rtósági hivatalnokok régi felsőbb engedély­nél fogva ezen kibérlésnek is csak felét fizették. Legtöbbször kerültek szinre, javított fordí­tásokkal a kotzebuei s a nemzeti hős darabok, közbeszőtt mutatványos darabokkal, balletta', egy-két bohózattal, s később egy pár operával. — A balletok, már zenészetünk olcsósága és silánysága miatt is, leggyöngébben ütöttek ki. Legneg\obb bevételünket Lumpaci után a Báj­rózsa (400 vfrt.), Zrínyi (400 vfrt), Atilla és Buda (360 vfrt), Tündérvilági leány (353 vfrt.), Vérnász (326 vfrt.) és Bánk bán (300 vfrt.) adák.« meg. (Elméláz.) 1902. deczember huszadika! Szép téli este volt: születésem estéje ! És most már csak öt napom van hátra . . . Miczi: Is'en csodája, hogy megérte e lisz­tes kort. Ha meggondolom, hogy már csecsemő­korában hányszor kívánták magának, hogy fulladjon meg az anyatejen és hányszor imád­koztak élete delén, hogy törje ki a nyakát a virágokon . . . Bob: He, he, kedves, nagyon kedves! De hát Bob úrfi legény volt a talpán! Burokban születtem, farkashájjal kent meg mamám: a Közönség! Illetlenség ugyan egy nőnek ilyet kívánni, de mégis azt kívánom: kövesse példá mat és öregedjék meg csakúgy, mint én ! Miczi: Köszönöm. A doktoraim hosszú életet jósolnak nekem is. Ha az Isten is ugy akarja, még itt járom öreg lábakkal a cake­walkot, mikor maga, kedves Bob, beront ide — megváltozott alakban — a mi portánkra, mint a »Forgásiéi« ! Bob: Hát már ezt is tudja? Azt hittem, kellemetlen lesz önnek, ha utódairól beszélek! Miczi: Dehogy! Osztrigás Miczi soh' se hal meg, csak aluszik időnként Én örökéletű vagyok . . . Bob: Boldog nő ! Valóban sajnálom, hogy már le vagyunk mind a ketten foglalva: Ön Pecsenyevvel, én Anniéval. Micsoda frigy volna a miénk! Micsoda utódokra volar reményünk! Miczi (zavartan): És milyen édes mézes­heteket töltenénk együtt. Valóságos Kinai mézeshetek-et . . . Bob (hevesen köhög): Herctegnő, távoznom kell! Csókolom a kezeit! Miczi: Fenség, isten önnel! (Bob távozik, az orkániai himnusz hangjai mellett.) * Az esetet igy volt bátor elképzelni: Tartarin. Vidéki színpadok. 3ulxp;«t, április 4 i A kassai színházban a héten több estén i vendégszerepel Újházi Ede. A kitűnő művészt, ! a ki tegnapelőtt a Constantin abbé-ban kezdte : meg fellépését, a kassai közönség nagyban i ünnepli, i Ámon Margit, a nagyváradi Szigligeti Szín­ház szubrett-primadonnája, a ki egy évig a Nep­szinház-nak is tagja volt, megválik a színpadtól és férjhez megy. A kiváló tehetségű, ifjú mű­vésznőt nagy ünneplések közt fogja elbúcsúz­tatni a színpadtól a nagyváradi közönség. Külföldi színpadok­Budapest, április 4. A párisi Nouveautés színház a napok­ban részleteket mutatott be a Parsifál ból A Wagner-Aalmü, melyet Cortot dirigált, fogyaté­kos előadása daazára is, nagy tetszésben részesült A bécsi Carl-Theater-ben nagy ünneplések í közt vendégszerepel Duse Eleonora. Az olasz j tragika tegnap este d'Annunzio-nak: Francesca \ da Rimini-jéb:n lépett fel, a melyet ezúttal j először játszott külföldön. A bécsi udvari Opera holnap délután felújítja Verdi: Requiein-\ét. A nagyszabású zenemüvei 1883. deczember 23-ikán adták elő utoljára a bécsi Operá-ban. A berlini udvari színházban tegnapelőtt került először szinre, zajos siker mellett, Alfred Capusmek A kastély úrnője czimü színmüve. Nem érdektelen felemlíteni egyik berlini újság premier-kritikájának következő megjegyzését: Ez az első újdonság, melynek az idén a Schau­spielhaus-ban sikere volt. A közönségnek, a sok rossz német darab után, a melyet ebben a színházban látott, látható öröme telt egy drámát megismerni, melyben legalább kísérlet történik jelemek festésére s a melyben csinos párbeszédeket mondanak. Hirdetések. Talán semmi sem terhesebb, mint az, a mikor j egy olyan ember előtt ülünk a szinházban, a ki már ! látta azt a színdarabot és egyre magyarázgat a szom­szédjainak. i C ALDERONI és Társa Budapest, Vuezi-uteza 1. ázinházi " látcsövek alumíniumból legkülönbözőbb kiállításban. NÖi látcsövek foggantyuvai Zeiss-féie táv­csövek. Tábori-, vadász és verseny látcsövek. Szalon lorgnettek. Orrcsiptetök. és szemüvegek. Anerold legsulymerok. Terem és ablak hőmérők Fényképészeti készülékek Legmabb és legnagyobb választék Kői harisnyák, Gyermek lábtyük (Sockerl) és Flor ujja­sokban Kovács Viktor nál. Nagybani főraktár: VII.,Király-ntcza 15. Fiókraktár: VI., Andrássy-ut 18. szám Gyár: Erzsébetfalván, Csányi-utcza. LUCCA 44 99 a likőrök királya, az előkelőség kedvencze. Kapható csakis elsőrangú üzletekben és kávéházakban. íiicca-Társaság, HAMBURGBAN. ^ezérkép viselőség Magyarország részére: HIRSCH GYULA Budapest, Dohány-u. 88. sz. Telefou: 58—92.

Next

/
Thumbnails
Contents