MAGYAR SZÍNPAD 1903. április (6. évfolyam 92-118. sz.)
1903-04-04 / 94. szám
4 i9u3. április (5 Alapíttatott 1869. T g B^dai féle Stein Viltnosftj-ia Keleti szőnyeg NAGYKERESKE^K Slaclds Nagyban és kicsinkben. JM»?«!"^' ' V., EmOeMfr 16. sz. IV1AGYAR SZÍNHÁZ. AliIiANDO KlVlTHLtl RAKTÁR A M- K- FŐVAMHAZBAN3. szAmü sajAt A äkt AAA műcsarnokban kiállított keleti szó- | nyegek a czég tulajdonát képezik' VÍGSZÍNHÁZ. I .I.. ... .. . ... . .. .. . .... .. ..ii m A »Miczi herczegnő« szövege. I. felvonás. Egy párisi nevelőintézetben. Szergiusz főherczegért, az orkániai trónörökösért, (a ki egy párisi lyceumban folytatja vidám diák-kalandok közepette, tanulmányait) eljön Pecsenyev herczeg, orkániai nagykövet, kíséretével együtt, hogy őt, mint királyt, üdvözölje és magával vigye a követség fogadó estéjére. Az újdonsült király azonban megugrik, két diákpajtásával együtt, hogy mielőtt fejére tenné az orkániai koronát: megismerkedjék Páris éjjeli életével. A nagykövet, Chandel tanárral, kétségbeesve indul keresésére. 4 II. felvonás. A Maxim-féle restaurantban. Pecsenyev herczeg felesége, a ki nem más, mint az »Osztrigás Miczi« név alatt ismert hires Maxim-beli cocotte, megszabadul egy éjszakára férjétől és a Maximba — régi diadalai színhelyére — siet. Nagy örömmel fogadják régi barátai és barátnői, összebarátkozik Arnolddal, Szlovicsin Konstantin követségi tanácsos inasával, a kit grófnak hisz. Majd a lumpoló ifjú királylyal akad össze, a kivel tánezot is jár. A nagy mulatság közepette megérkezik — 9 királ y A sarga irigység gyötör sok nőt, ha látja, hogy társnője, szépségénél fogva mennyire inkább a figyelem targya, mint ő. Azon hölgyek, kik a Budai dr. féle »gyöngyvirág crémet« has>nálják, nincs okuk mások szépségét irigyelni. 1 tégely ara 1.20 I próbatégely BUDAPEST, 70 fillé r' varon gyógyszertár Váczi- és Kigyo-utcza sarkan. keresve — Pecsenyev Chandellel ; Miczi herczegnő menekül előle Arnolddal, a rendőrök pedig a részeg Chandelt vélvén a királynak, őt czipelik el magukkal. III. fetvonás. Szlovicsin Konstantin lakása. Arnold ura lakására hozza Miczit, kinek cocotte korában viszonya volt Szlovicsinnel. Éppen vacsorához akarnak ülni, mikor a követségi tanácsos hazaérkezik nászutjából, ifjú hitvesével. Arnold Miczit a fürdőszobába rejti el, Szlovicsin belép a fürdőszobába és rémülten ismeri fel Miczit, régi barátnőjét. Fél a botránytól és ezért az időközben megérkező Pecsenyevet kéri fel: küldje el Miczit minden áron. Miczi közben helyet cserél Szlovicsin feleségével, Sabine-al, és Pecsenyev Sabinet nézi Osztrigás Miczinek és elmondván előtte férje viselt dolgait, távozásra kéri. Sabine felháborodva megy el, Pecsenyev, mint a ki jól végezte dolgát, szintén távozik. Szlovicsin pedig ott találja a felesége helyett Osztrigás Miczit. IV. felvonás. Fogadóestély a követségen. Pecsenyev izgatottan várja a királyt. Előbb Chandelt hozzák, mint a királyt, később maga Szergiusz is megérkezik. Pecsenyev, hogy a királyt visszatartsa a lumpolásoktól, állandó barátnőt keres számára és a királyi barátnő állására legalkalmasabbnak Osztrigás Miczit tartja, a kit Szlovicsin ajánl neki. Szlovicsin ugyanis igy vél legjobban megszabadulni régi barátnőjétől és nem is sejti, hogy Pecsenyev az ő feleségét tartja Miczinek. Pecsenyev felajánlja Miczit a királynak, a ki szívesen veszi a közvetítést, találkozik Pecsenyev herczegnővel, akiben örömmel látja viszont a Maximbeli cocotteot. Megállapodnak, hogy a király másnap délután találkozik Osztrigás Miczivel a Szlovicsin legénylakásán. V. felvonás. Szlovicsin legénylakása. Miczi készül a király fogadására, maga Szlovicsin segédkezik neki. De jő Pecsenyev is és hozza magával Szlovicsin feleségét, a kit Miczinek vél. Szlovicsin rémülten veszi észre a tévedést, feleségével együtt elrohan. Pecsenyev nem érti a helyzetet, beront a másik szobába és ott találja a feleségét. Meg akarja fojtani, az orkániai tisztek kimentik a kezei közül, Miczi bemenekül a másik szobába, egy forgó falon keresztül elmenekül, átöltözik és mint Pecsenyev herczegnő jelenik meg férje előtt. Pecsenyev elbámul a »csodás hasonlatosságon« és bemegy a másik szobába, a hol már várja a forgó falon át visszatért Miczit. Még Pecsenyev kér bocsánatot tőle a »tévedésért«. Majd az érkező ifjú királyt maga vezeti, a felesége karjaiba. Nádor Szállodába Minden ur és hölgy, a W • fővárosba jön, szálljon a (Vtmh&z-kttrut 3. nSm. : Olcsó árak, agá.zskgas, kányolmes st száp lakás, gyönyörül kilátás a Dunára. Pompás konyha ás kltünö Italok. Telefon: 711.) I »A szobalány« szövege. Első felvonás. Nelly Rozier lakása. Legrisné asszonyt a férje vélt házasságtörésen érte és ezért bucsuzatlan Párisban hagyva őt, Kongóba vándorolt. Legrisné öcscsével, a kis Francis diákkal Párisban marad és Nelly Rozier néven, mint Lebrunois ügyvéd kedvese él. Lebrunois már unja e viszonyt, a pikáns Valentine Grisollesra vágyik és ezért azzal az ürügygyei, hogy a felesége, a ki spanyol asszony, veszedelmesen fenyegeti őt féltékenységével, válik Nellytől. Nelly azonban régi udvarlójától, Lavirette-ől megtudja, hogy Ltbrunoisné ártatlan, falusias asszony es hogy bosszút álljon kedvesén és megakadályozza kilátásban lévő uj viszonyát, elhatározza, hogy beáll szobalánynak Lebrunois házába. Második felvonás. Lebrunois lakása. A jólelkű és férje viselt dolgáiól mitsem tudó Lebrunoisné felfogadja Nellyt szobaleánynak. Lebrunois megrökönyödve veszi tudomásul, hogy neje uj szobaleánya az ő megunt kedvese. A bonyodalom tetőpon ra hág, mikor megérkezik Legris, Nelly férje, a ki Korgóban megunta huszonhat néger fele- égét és visszavágyik párisi hitveséhez Legris Lebrunoisné keresztapja és az ügyvéd hazaban lakik. Egy detektivvállalat utján keresteii felesegét és L brunois — nem is sejtve, hogy Legris a Nelly férje — még kezére jár a keresesben, mert ő a Legris jogtanácsosa. Lavireite világo-itja fel a helyzetről Lebrunoist, a kit már amúgy is félőrültté tett Nelly jelenléte. (Nelly ugyanis mindenáron megakadályozza, hogy az ügyvéd viszonyt köthessen a szép Ví ler,tine-el és kioktatja Lebrunoisnét újfajta viselkedésre és cocotte-öltözködésre.) Végül Legris mégis csak szembekerül Nellyvel és nagy megdöbbenéssel ismer egymásra férj és feleség. Harmadik felvonás. Történik ugyanolt. Lebrunois, a ki még a Legrisné szeretője után is kutat a detektiv-vállalat utján, most már megvesztegeti a vállalatot, mely azt az informácziót adja Legrisnek, hogy a felesége a világ legerényesebb asszonya és nyomora késztette arra, hogy cselédnek szerződjék. Legris bocsánatát kéri feleségének, a mit nagynehezen el is nyer, Lebrunois pedig visszatér feleségéhez, a ki uj, sikkes modorával és öltözködésével megnyerte tetszését. »Három gráczia« kupié. Énekli: Tollagi Adolf. I. Volt az orfeumban három szép leány, Oh, a pénzt nagyon szerette mind, mind a hány. Szőke volt az első és Sarolta a neve, Rajongott is érte sok teve. És mikor bájos mosolylyal a színpadra állt, M'nden ember lenn a nézöléreti igy kiált: Ez Sarolta ! — Sarolta ! — Sarolta! Ki udvarlóját rútul megzsarolta, zsarolta, zsarolta> Csak pénz kell neki! A szerelmet megveti! II. Barna volt a másik, mint az éjszaka, Tiz legényt is elcsábított egynap egymaga: És Debóhra kifogott a nagy férfirajon, Rajongott is érte sok majom ! S bár az ilyen minden fé> fit sorra elijeszt, Udvarlója tőle tenor-hangon kérdi ezt: Oh, Deborah! Deborah / Deborah I Hová lett az a kis arany zsebóra, zsebóra, zsebóra ! Csak pénz kell neki, A szerelmet megveti! III. Volt még egy kisasszony, ah milyen falánk, Vörös volt Yvettnek haja, akár csak a láng ! És ámbátor minden hivét cserbe hagyta már, Rajongott érette sok szamár! Ám, ha tánezos lábbal a kis színpadra kiállt, Lenn a nézőtéren minden ember igy kiállt : Ez Yvette, Yvette, Yvette! Ki zsebemből tárczámat kivette, kivette, kivette.' ( sak pénz kell neki, A szerelmet megveti! Nádor Szállodába Minden ur és hölgy, a ki a fővárosba jön, szálljon a (VSmháü-körut 3. »zÄrrz. Teletem 771.) Olcsó árak, egészséges, kényelmes ás száp lakás, gyönyörű kilátás a Dunára Pompás konyha ás kltünö Italok.
