MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)

1903-02-02 / 33. szám

Büdapesti színpadok. Budapest, február 2. A Vígszínház e heti műsorát kiválóan érdekessé teszi a Maeterlinck féle társulat ven­dégszereplése és a Bacsányi bemutatása. Maeter­linckné-Leblanc Georgette, az első Monna Vanna, holnap, február 3-án lép fel társulatával, a melynek többi tagja közt különösen Darmont-1, Prinzivalle személyesitőjét, előzi meg kitűnő hírnév. — Bacsányi bemutatóját csütörtökön, február 0 én, tartják meg. A díszletek és jel­mezek már elkészültek és Fényes Samu darabja már kiállításánál fogva is méltó lesz arra az érdeklődésre, a mely az újdonság iránt a leg­szélesebb körökben mutatkozik. A darab cselek­ménye abban az időben játszik, a mikor a franczia forradalom hullámai Európaszerte ter­jedtek és nálunk beleütköztek az ősi alkotmány intézményeibe. E hullámcsapásoknak lett egyik hőse Bacsányi és a Martinovics-per többi elitéltje. Bacsányi a szabadság és a nemzeti irány úttörőinek küzdelmeit ecseteli. * A Magyar Színház pénteken, e hónap 6-ikán, mutatja be Verő Györgynek A bajusz czimü, uj énekes darabját, melynek fő női szere pében Pálmay lika folytatni fogja diadalmas vendégjátékát. A bemutatóra, mely az idei évad egyik kimagasló színházi eseménye, már eddig s tömeges előjegyzések történtek. * A Magyar Királyi Opera e hónap 1 Tikén mutatja be Hubay Jenőnek Moharózsa czimü eredeti dalmüvét, melynek szövegkönyvét Ruttkay György, az ismert színházi kritikus irta. A dalmű czimszerepét Szoyer Ilonka fogja énekelni. A Moharózsa kiállítására az Opera igazgatósága a legnagyobb gondot fordítja. * A Nemzeti Színház-ban megindultak a próbák Martos Ferencznek Simonyi óbester czimü darabjából, mely legközelebbi újdonsága lesz a színháznak. A darab bemutatója, mint értesülünk, e hónap első felében lesz. A Népszínház legközelebbi újdonságát, a Kinai mézeshetek czimü angol operettet, mely teljesen készen várja bemutatóját, erre a hétre sem lehetett kitűzni. A hét egész műsorát a Bob herczeg tölti be, mely estéről estére zsúfolt házak mellett kerül szinre s megszakítás nélkül fogja megérni második jubiláris (ötvenedik,) előadását. - A »Zenélő Magyarország« idei X. évfolyam második füzete jelent ma meg, s a következő érdekes és divatos zenemű újdonságokat hozza előfizetőinek: I. »Ütött kopott a hegedűm« és »Megy a gőzös lefelé« közkedvelt maryar nótárat. II. Jámbor Jenötöl »Salon Valser« zongorára és III. Maillart A. »Romancz« a »Willars dragonyosai« operából, ének és zongorára. A legkedveltebb zongora-zenemű újdonságokat hozza e minden zenekedvelőnek kiváló fontosságú zenemü­folyóirat, ugy, hogy előfizetői az érdemesebb zenemü­ujdonságot — a mi az év leforgása alatt megjelenik havonta kétszer — mindenkor 12 oldal tartalmán kapják Előfizethetni a most megindult 10 évfolyamra negyedévben 6 füzetre 3 koronával a »Zenélő Magyar­országi zenemükiadóhivatalában Budapesten, VIII., József-körut 22—24 , honnan érdeklődőknek mutatvány­füzetet ingyen küldenek s honnan minden nyomtatás­ban megjelent zenemű a legjobban megrendelhető. Színházak heti műsora: Vigszinház : Kedd: Monna Vanna. — Szerda: A kis fészek. — Csütörtök: Bacsányi. — Péntek: Bacsányi. — Szombat: Bacsányi. — Vasárnap d. u.: A kis fészek. Este: Bacsányi. Népszínház. Kedd: Bob herczeg. — Szerda: Bob hei cz'g. — Csütörtök: Bob herczeg. — Péntek: Bob her­czeg. — Szombat: Bob herczeg. — Vasárnap d. u . A tót leány. Este: Bob herczeg. Magyar Színház : K>dd Leányok es legények. — Szerda: Leányok és legények. — C ütörtök: Leányok és legények. - Péntek: A bajusz. - Szombat: A bajusz. Vasarnap: A bajutz. strike. Várszínház : Kedd: A hál­om tedör. — Szerda: A »Bacsányi. — »A bajusz«. — Két színházi esemény. — I. Hegedűs modellje Bacsányi-ban, a Kurucz Feja Dávid szer­zőjének uj darabjában, melynek csütörtökön lesz a bemutatója a Vigszinház-ban, van egy vándorló szinésztrupp, mely egy budai félszer­ben terjeszti a Bacsányi cselekményének kez­detén a kulturát. A komédiástriász mellékszerepet játszik ugyan csak a nagy sikert igérő színműben, de azért a közönség mégis őszinte érdeklődéssel, s elösmerő tapsokkal fog adózni a szinésztrupp szereplőinek: Góth-nak, Hegedüs-nek és Sze­rémi- nek. Bár a próbákon csak kontúrokkal dolgozik még Hegedűs Gyula, mindjárt az első pillanat­ban meglátszott, hogy ismét valami rendkívül kiválót fog produkálni. Annyi melegség, annyi igazság, s annyi nemes művészet áradt ki egy­egy szortinás, szándékosan eltompított, félhan­gon mondott szavából, hogy könyet csalt vele a különben eléggé érzéketlen színházi emberek szemébe. Szünetközben meghatottan ment fel a szerző, Fényes Samu Hegedűs Gyulához, össze­vissza csókolta s igy szólt hozzá. — Barátom, a te Sehy-á él! — Élt, — igazította ki Hegedűs — kín­lódott . . . — ... s ma a Vigszinház ünnepelt starja, — tette hozzá Faludi Miklós. — Nem, Sehy nem év voltam, hanem egy Istenben megboldogult kollegám. A sok nyomo­rúság után belészeretett Deireczen-ben egy gazdag czivis lánya, nőül ment hozzá s ő meg volt váltva a koplalástól. De már akkor nem kellett neki az étel, annyira hozzászokott az alkoholhoz. A rossz napokban bevett reggel egy pint pálinkát, s attól mámoros volt lefek­vésig. Megházasodván, persze bőven telt az italra, s nem kellett a korcsmába fáradnia, poharazgathatott otthon. Szegény fiúra elérzéke­nyitő hatással volt a szesz, mihelyt a fejébe szállt kissé, sirva fakadt menten. Egyszer az asztalon sem volt még az üveg, mikor hirtelen lelketfacsaró zokogás tört ki a kebléből. — Mi bajod, édes Bélám ? — kérdezte tőle résztvevően az asszony, a jómódú debreczeni polgár leánya. — Hogy mi a bajom, hogy mi a bajom?... Az, hogy ma száz éves a magyar színészet. — És ezen busulni kell ? A Sehy sirban nyugvó modellje ráborult az asztalra. — Mit tudod te, hogy mi az, hogy száz esztendős a magyar színészet. De igy van az, ha az ember privát-nőt vesz el feleségül! . . . Y. * II. Pálmay Ilka uj szerepe. Kikenve, kifenve, magyaros pompában várja A bajusz, a Magyar Színház dalos újdonsága a pénteki bemutatót. A pénztár, a színházi siker­nek ez a mindenható hévmérője, máris a forrás­pontot jelzi az érdeklődés atmoszférájában. A Bajusz első előadásaira versengés folyik a je­gyekért, szóval meleg színházi estére van kilátás pénteken a Magyar Szinhás-ban. A közönség nagy várakozása, kíváncsisága első sorban Pálmay Ilka asszonynak szól. Mi­lyen lesz a divák divája, a primadonnák közt is primisszima, a ki néhány napi gyengélkedés után, most újra és frissebben, mint valaha, lép az ő «imádott budapesti közönsége» elé. Pálmay Ilka pedig e közben vigan próbál, dalol, tánczol, tárgyal a ruháiról és egy ambi­cziózus kezdő lázas buzgóságával tanulja a szerepét, nagy idő óta első kreáczióját magyar szerző darabjában. Verő Györgyöt, a Bajusz kitűnő szerzőjét különben már nem először éri a szerencse, hogy a nagy diva készül egyik darabjára. Esz­19«3 február 2. tendők előtt a Kleopátra operettet is Pálmay Ilkának irta s csak a művésznő betegsége foly­tán jutott a szerep másnak a kezébe. — Most kárpótolni fogom Verőt — mondta a Bajusz befejezésekor a művésznő — hálás vagyok érte, hogy újra nekem irta a darabja főszerepét. A szerző arcza pedig ragyog a boldogság­tól, a hogy Rubos Árpáddal A bajusz rendező­jével, vállvetve rendezi a darabját Pálmay Ilka pedig az ő kimeríthetetlen zseniálitásával támo­gatja az ő egykori népszínházi rendezőjét, Verő Györgyöt S ezeken a próbákon már lassan lassan kialakultak a darab nagy hatásai. Mert A bajusz-ró\, a nélkül, hogy elébe akarnánk vágni a kritikának, bátran elmondhatjuk, hogy kitűnő darab. A szövege stílszerű és könyed, elmés és kedves, az énekszámok pedig a legnagyobb hatást ígérik. A sok diadalt megért szerzőnek chef d'oeuvreje ez a darab, s a szinház ehhez képest ugy mutatja be, a hogy eddig a leg­parádésabb darabjait se ékesítette. A rokoko jelmezek egy vagyont jelentenek, s a díszletek kápráztatók. Minderről és a szereplőkről pedig első helyen kapnak hirt a Magyar Színpad olvasói, a kik úgyis szivvel-lélekkel csüngenek mindazon, a mi Pálmay Ilka megimádott alakja körül történik. D. A kalissz&k möaüL Budapest, febraár 2. Fedák Sári a Nemzeti Színházban. Tit­kon, senki által sem sejtve készül Fedák Sári, Rákosi Szidi asszony, a Nemzeti Szinház ki­tűnő művésznőjének a vezetése mellett, egy uj szerepre. Ez az uj szerep sem nem énekes, sem nem tánezos operettből való, hanem egy vígjátékból, annak is a legfinomabb fajtájából. Pailleron nak Az egér czimü darabja ez a víg­játék s a szerep, a melyre Fedák Sári azért készül, hogy a Nemzeti Szinház szinpadán el­játsza, Moisand Mártha, a finom, légies Moisand Mártha . . . Vájjon ez a vendégszerep­lés az eget ostromló, ifjú primadonna lelkében él-e még csak, mint ködszerű ábránd, vagy pedig kézzelfogható komoly valóság már, mely készen hever a Nemzeti Szinház-nak egyelőre rejtegetett, jövendő müsor-titkai közt, ebben a pillanatban még nem tudjuk eldönteni. Annyi azonban bizonyos, hogy Fedák Sári, mint sely­mes egér besuhanni készül a Nemzeti Szinház-ba. Mader-ballet Londonban. Mader Raoul, a Magyar Királyi Opera igazgatója, egész estét betöltő, uj balettet komponált, melynek jól csengő czime : A szerelem istennője. Ez a ballet, mint megbízható forrásból értesülünk, egy előkelő londoni színházban fog először szinre kerülni. Ez a londoni szinház maga for­dult A piros czipök hirneves szerzőjéhez a ballet előadási jogának megszerzése végett. A milánói ut. — Beszélgetés Mader Raonllal. — Mader Raoul, a Magyar Királyi Opera igaz­gatója a mult héten Olaszországban, Miláné­ban járt. Kettős czél vezette oda, — a mint hirt is adtunk erről, — hogy megnézze a ScalaTan Berlioz: Faust elkárhozása czimü dalmüvét s hogy személyesen meghivja Puccini-1 dalmüvének, a Toscanák, budapesti bemuta­tójára. Alább egy érdekes beszélgetést közlünk, melyet lapunk egy dolgozótársa tegnap folyta­tott operaházunk kitűnő igazgatójával, milanói útjáról: — Két dalmüvet néztem végig a Scala­ban. A Faust elkárhozásá t és Smeraglina-nak I« , KERPEL-féU KÉZFINOMÍTÓ folyadék a vörös felrepedt és durva kezet 3 nap alatt bársonysifflává és bófthérré teszi. I üveg ára 9Q fillér. Postai szétküldés 4 üveg: meg­rendelésénél portomentee, Kapható: KE RPEL gyÓgySZ£ r tárában Budapest, V., Lipót-kcrut 28

Next

/
Thumbnails
Contents