Efrosz, Anatolij: Mestersége: rendező - Korszerű színház (Budapest, 1985)

Anatolij Efrosz: Mestersége: rendező

érdeklődésemet iránta. A továbbiakban a színészek alkotómunkája kezdődik meg - miben rejlik ez?

Mi az első felvonás lényege? A hangulatváltozások?

Natalja Petrovna a színdarab kezdetén indulatos. Követeli, hogy Rakityin olvasson föl neki; mikor az belekezd, felugrik, már más érdekli. . . Rakityin bosszantja, férjére gondol, a maga örökös elégedetlenségére(meg Rakityinra.

Ezzel párhuzamosan fut az öregek szenvedélyes kártyacsatája.

Mikor a kártyajáték kerül az előtérbe, Natalja Petrovna komoran hallgat, aztán újra indulatos tevékenységbe kezd.

Szenvedélyesen, élvezettel beszél a tanítóról. (Az indulatosság itt a titok elrejtésének formája.)

Hol van Vera? Reggel óta nem láttam!

Azt kívánja, hogy Rakityin hagyja abba a felolvasást, inkább meséljen valamit.

Nagy energiával fojtja el izgalmát.

Rakityin elbeszélése nyomán mintegy kívülállóként látja meg a maga helyzetét. Naiv, mint egy kisgyerek.

Rakityin mond valamit a szerelemről. Natalja Petrovna még csak meg sem érti, miről beszél a férfi, hiszen ez a szó, szerelem, idegen tőle.

Érdekes a jelleme — markáns, nyílt, különcködő, hajlik a kockázatvállalásra.

Ismét a szenvedélyes kártyacsata kerül az előtérbe. Natalja Petrovna komoran elhallgat.

Követeli, hogy Rakityin mondja el neki, miben változott meg a férfi véleménye szerint.

Megint aktív. A nyugalmat szörnyű dolognak érzi. így harcol, így tiltakozik erőtlensége ellen.

Izgatott Beljajev és Verocska hosszúra nyúlt távolléte miatt, és mérgét Rakityinon tölti ki.

Hogyan fogadja az érkező Beljajevet? Tartózkodóan. Várta a férfit, de eltitkolja örömét.

49