Efrosz, Anatolij: Mestersége: rendező - Korszerű színház (Budapest, 1985)

Anatolij Efrosz: Mestersége: rendező

A kamillavirág igencsak különbözik a pipacstól. De mit tegyen a szerencsétlen? Tehet amit akar, soha nem lesz belőle pipacs. Hogy ez kár? Lehet hogy igen, de lehet hogy nem, mert a kamilla­­virág azért nem szívesen változna meg. Ám nekem azt mondják, hogy a színház élete még a természetnél is bonyolultabb. A színházban színdarabokat adnak elő, s az elő­adásoknak híveknek, alázatosaknak kell lenniük. És kész! De hiszen én mindig meg vagyok győződve róla, hogy hű vagyok az íróhoz. Éveken át tanulmányozom a színdarabot, és lelkiisme­retesen próbálok. A darab színre kerülése alkalmából azonban vannak, akik egyetértenek velem, vannak, akik nem. Ennek pedig az az oka, hogy én, mellesleg ugyanúgy, mint bárki más, sajnos nem tudok pontosan úgy gondolkozni és érezni, mint Csehov vagy Shakespeare. Sok mindent önkéntelenül másként értelme­zek, mert én magam is különbözöm tőlük. Vajon a jó, mély értelmű színdarab olyan egyszerű? Olyan egy­értelmű? Vajon ki tudná megmondani, hogy Shakespeare Hamlet­­jével épp ezt akarta-e elmondani, nem pedig valami mást? Ha vég­érvényesen kiderülne, mit mondott a műveivel, nem jelennének meg többé könyvek Shakespeare-ről. És Anyikszt ez esetben el­mehetne sofőrnek. A darab valóban ékesszóló; de tudjuk, hogy ugyanakkor hallgatag. Maga Hamlet is igen sokféle lehet. Lehet erős és lehet gyenge. Lehet halk szavú és lehet harsány. Megjátsz­­hatja az őrültet, de valóban meg is bolondulhat. Kinek lesz igaza, és mit mondott erről nekünk maga Shakespeare? Más-más módon elemzik még a prózai műveket is, amelyekben pedig oly sok az egyenes magyarázat. Mit mondjunk akkor a színdarabról!? S e szent rejtély eleméhez még egy másik művész egyénisége is társul. Ez az egyéniség igen gazdag vagy nem túl gazdag, de mindenkép­pen más. És bármennyire hadakozik is a kritikus az író mondanivalójáért, az előadás még az író életében is egyben-másban eltér a darabtól. Hiszen még Csehov is azt írta a Cseresznyéskert művész színház­beli előadásáról, hogy Sztanyiszlavszkij valószínűleg nem olvasta el a darabját. Tehát Csehov szerint ez a nagy ember sem értette meg pontosan a Cseresznyéskertet. Hogy állíthatja akkor bármelyik kritikus, hogy teljes egészében megértette a Cseresznyéskertet? 39

Next

/
Thumbnails
Contents