Efrosz, Anatolij: Mestersége: rendező - Korszerű színház (Budapest, 1985)
Anatolij Efrosz: Mestersége: rendező
mihez kezdenének e tömegjelenetek résztvevői a mai színpadon, hogy meresztgetnék szemüket, bizonygatván, hogy utasításom szerint reagálnak Brabantio szavaira. Inkább lemondok a tömegjelenetről, sőt ha lehet, kihagyom Gratianót is, elég bajom van a főszereplőkkel, még Gratianóval is vesződjem. . . Menjen isten hírével. Meg az is, aki nem akarja eljátszani. Egyszóval nálam nincs tömegjelenet, Brabantio pedig egyszerűen a nézőkhöz beszél. Igen ám, de ma furcsán hat, ha arról akarja meggyőzni a nézőt, hogy Othello varázsló. Akarva nem akarva más motívumokat vagy legalábbis e motívumok más árnyalatait kell keresnem Brabantio viselkedésére. A monológ motivációja szerint Brabantio alapvetően elképzelhetetlennek tartja, hogy egy szenátor lánya, aki egy ilyen ház kényelmét élvezi, akinek ilyen családja van, beleszerethet egy férfiba, akire véleménye szerint még ránézni is rossz. Ha Brabantio jól játszik, eléggé világos képet alakíthat ki a nézőkben Desdemona rendkívül kockázatos tettéről. Hiszen az ő helyzetében levő, körülrajongott lánynak valóban kockázatos, merész lépés a mórt választani. Brabantio aligha győzi meg a közönséget arról, hogy Desdemona esztelenséget követett el, de őszinte törekvésében, amellyel ezt bizonygatja, feltárul egy szemlélet, amely sajnos napjainkban is dívik. Mindenesetre a nézők megértik, miről van szó. Az apának még számos más oka is lehet a tiltakozásra, amiért leánya a mórt választotta. De az adott esetben e jelenetek talán egy igen érthető helyzet szélsőséges szimbólumai. Sztanyiszlavszkij rendezői terve Rodrigo és Jago kapcsolatának és első párbeszédének elemzésével kezdődik. Sztanyiszlavszkij csodálatra méltó egyszerűséggel, hallatlanul praktikus meggyőzőerővel tűzi ki Jago alakítójának feladatát. E feladat meghatározásánál abból indul ki, hogy Jagónak azért van Rodrigóra szüksége, mert az egy pénzeszsák, s ez jó fegyver a további cselekvéshez. Ez az oka annak, hogy amikor Rodrigo kételkedni kezd Jagóban, Jago mindent megtesz, hogy megnyugtassa, és meggyőzze őt arról, hogy igaz ügyet szolgál. Mindez így van. És mégis. . . Jago nem iszákos ember, nem korhely, neki magának is van fizetése, hiszen Othello zászlótartója. És bár Shakespeare szövege szerint Rodrigo elherdálja vagyonát, s minden pénzét odaadja Jagónak, én ezt nem találom eléggé ala- 20
