Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)

II. Tragédiák és kortársak

’•cal. Jan Kosinak! naponta elmegy a kerítés mellett, amikor bejön a színházba. Ez a kerítés a háború óta ott áll a Marszalkowska és az Aleja Jerozolimska sarkán. A Hőst Henriknek és Wiktornak, Zby­­szeknek es Piotrusnak hivják, de nevezhetnék Praneknek, Stasiek­­nek es Janeknek is. Minden lehetséges lengyel néven szólítják, de csak lengyel néven. Négy, nyolc, tizenhat és harmincöt éves, de húsz esztendős volt, amikor a háború véget ért és kijött a tábor­ból. Aztán tapsolt, egy kicsit dolgozott, egy kicsit ideologi - zált. Most elfáradt és lefeküdt. A Hős fekszik és átéli saját tragédiáját. A tragédia - Andrzej Wirth meghatározása szerint - fekvő helyzetben a legsúlyosabb. Ugyanis, mint ismeretes, megkülönböztetünk fekvő, ülő és álló­­tragikumot. A tragikum álló helyzetben idealisztikus, ülő hely­zetben fenomenologikus, fekvő helyzetben materialista. Már Hegel is irt erről klasszikus müvében, a Die Wirthschaft in der Heuen Kulturban. Számomra a fekvő hős tragikuma mindenekelőtt nagyon lengyel. A Hős fekszik, fáradt és léha. Mindenki rábeszéli, hogy csináljon valamit. De ő nem, csak fekszik és szomorkodik. Rábeszélik szere­lemre, az együttérzésre, a bizalomra, a románcra, a kávéra, az érettségire, a czçstochowai kirándulásra. De ő nem, csak fekszik és szomorodik. Hábeszélik, hogy menjen el a konferenciára, hogy résztvegyen, hogy harcoljon a békéért, hogy megmentse a világot. De ő nem, csak fekszik és szomorkodik. Aztán felkelt, elővett egy zsinórt, bebújt a szekrénybe, de nem akasztotta fel magát, elő­jött a szekrényből és visszafeküdt az ágyba. A Hőst Piotrusnak, Jureknek, Waceknek,Tadeknek hivják.Csak egyet­len néven nem nevezik: Konradnak. Pedig ő valójában Konrad, csak kicserélték a maszkokat. Wyspianskinak primátusra, udvari bolon­dokra, múzsára, hatvanhármas felkelőre, kaszásokra, hárfákra és erinniszekre volt szüksége. Rózewicznek elég a Kövér úr, meg a Jólfésült ur, néhány kövér és sovány asszony és lány,egy német nő és egy újságíró. Wyspiaáski haragszik Mickiewiczre, mert költé­szetében holttá válik a Nemzet? Hóóewicz kineveti Wyspiajiskit,mert negyedik Próféta és tovább csak a makogás van. Wyspiadskinak az 90

Next

/
Thumbnails
Contents