Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)

II. Tragédiák és kortársak

volt. A, pusztulás húsz éves késéssel bekövetkezett .legalábbis részben.*

A Tlzityúk negyedik felvonása 1965-ben játszódik. Alapjában véve a család ugyanaz maradt. Még à szalon is, csak rombadőlt. Még az öreg revolvert is megőrizték, mellyel az öreg Wapor agyonlőtte magát. — Most Tadzionál van, aki közben nagyon megöregedett és most a Stomil névre hallgat, kezdődik Mrozek Tangójának első felvonása.

Tadzio a fiatal Walykra emlékeztetett engem. Stomil az ő ódivatú modernizmusával inkább Przyboszra hasonlít. "Forradalom és hxpanziól - ez a jelszavunk, ^örjük szét a régi formákat, le a konvenciókkal, éljen a dinamikai Éljen az örökké alakuló élet, ki a korlátok közül, mozgás és mozgalom, ki a formákból, a formák börtönéből I" Szörnyű modern ősapai De mint az imént Witkacy esetében, most is folytathajuk kronológia-játékunkat, az életrajzok és anekdoták most is összefüggenek, csak egyetlen dolog komoly: a nemzedéki ismertetőjegyek. Az Uhu király Lengyelországban játszódik, vagy sehol, a Ylzityúk és a Tangó Lengyelországban, vagy mindenütt. Stomilnak nem csupán az idősebb lengyel hölgyek és urak nemzedéke felel meg: "Talán behódoltunk az előítéleteknek? Az emberiséget béklyózó konvencióknak? Talán nem harcolunk szüntelenül a letűnt idők ellen? Talán nem vagyunk szabadok? /.../ A régi kötelékek, a megcsontosodott bilincsek, a vallás, az erkölcs, a társadalom, a művészet láncai! Igen, a művészet béklyói, Stomil, elsősorban a művészet béklyóiI" Megfelel neki az európai formalisták, dadaisták, szürrealisták egész nemzedéke: Tzara /1896/, Breton /1896/, Eluard /1895/, Cocteau /1889/, Artaud /1896/. *

* Kott tanulmánya külön fejezetet szentel Witkacy müve elemzésének. A lengyel kor-dokumentumokkal teli fejezet a magyar olvasó számára rendkívül nehezen, érthető. Ezért ebből csak néhány,a továbbiak megértéséhez.nélkülözhetetlen fordulatot közlünk kötetünkben. — A fordító.

82