Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)

II. Tragédiák és kortársak

EICHLEBÓWNA 1ÍIHT KURÁZSI KAMA

A szerep alapfelfogásában, Eichlerówna első mozdulataitól kezdve van valami a varsói megszállás csempésznőAből. Mindjárt első dalánál, amely annyira emlékeztet a varsói "kocha-ana^-ra, Eichlerówna elsősorban fizikumában különbözik Helene Weigeltől.és Ida Kaminskától. Ők szárazak voltak, konokabbak, kiégettek. Eichlerówna fiatalabb náluk,testesebb és mintha jámborabb is lenne a körülményekkel szemben. Ida Kamiáska tragikusább volt Helene Wei-, gélnél, _ az összes krematóriumokkal és az összes haláltáborokkal. Eichlerówna nemesebb.

Brecht Kurázsi mamája a háborúból él és abból, amit a háború elhullat. Döghuson él. Brechtnél ez a háború az ő háborúja. Mindvégig nem akarja, nem tudja megérteni. A háború tönkretette. Be ő maga is pusztít. A Kurázsi mamát Brecht 1939-ben irta. A Kurázsi mama nemcsak tragédia volt, de vádirat is. Eichlerównánál a háború nem az ő háborúja, ő nem a háborúból élj ő a világban él,amelyben háború van. Kezdettől fogva mindent tud. Túl akarja élni. A gyermekeivel együtt. Semmi többet. A háború táplálja. Igen. Dehnt lehet másképp élni? Hogy adjon enni a gyerekeinek? A, háború, mögötte zajlik. Ki kell birni. Meg kell védelmeznie portékáját. A háborúval szemben.

Még ebben is annyira lengyel, annyira varsói Eichlerówna. A megszállás keserű bölcsessége árad belőle. És vad élniakarás. Annyi— ra népi. És benne van a varsói utca pompás humora is.

De ez csak a szerep alapvonása, néhány.gesztus, néhány hang. Mert nincs a játékában semmi zsánerképszerü. Távolság van, és mind jobban elhalkul. Helene Weigel a nagy jelenetben, miután a fiát

74