Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)

II. Tragédiák és kortársak

agyonlövik, egy néma kiáltás után, dermedteu,nyitott szájjal áll. Eichlerówna üveges tekintettel néz maga elé. Ismerem ezt az üveges tekintetet a megszállás idejéből. Néma nézés, aztán a felvonás végén egy fakó hangsor, két orgonaponttal az elején meg a végén:’*Tul sokáig alkudoztam." Eichlerówna játéka egyre takarékosabb és egyre nyersebb. Mintha lassan megnémulna, mintha belülről elsorvadna. Aztán amikor a szakács visszajön, ez a kövér asszony hirtelen,két;, három, négy percre ragyogó fiatal lánnyá változik, megszépül, hihetetlenül megszépül. Semmi sem változott rajta, ugyanaz,aki volt, mégis más. Ez a 1egmagasábbrendü színművészet.

75