Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)

II. Tragédiák és kortársak

Fortinbras kétszer jelenik meg a Hamlet színpadán. Először,amikor Hamlet a Lengyelország ellen induló sereggel találkozik.Másodszor pedig az utolsó jelenetben,amikor a teljes és befejezett vérfürdő után megérkezik. De sokszor szó esik erről a fiatal Fortinbrasról. Atyját párbajban megölte az idős Hamlet.Mindegyik fiatalnak meggyilkolták az apját ebben a darabban: Hamletnek is, Laertesnek is, Ophéliának is. A néző rendszerint eltéved az ifjú Eortinbras sorsának követésekor. A darab elején megtudjuk, hogy Dánia ellen akar indulni,aztán a lengyelekkel Harcol egy talpalatnyi földért, amelynek baszna nincs, csak neve, s öt aranyat nem ér, végül pedig megjelenik Helsingőrben. Az ő szavai zárják a véres drámát.

Ki ez a fiatal norvég királyfi? Nem tudjuk. Shakespeare nem mondja el. Mit képvisel? A vak végzetet, a világ értelmetlenségét, vagy az Igazság győzelmét? A Snake spe are-kut at ók sorban megvédték mindbárom magyarázatot. A rendezőnek kell dönteni. Shakespeare csak nevet adott neki. De a név jelent vgüamit, Fortinbras -’’forte braccio". Fortinbras - erőskezü ember, Fortinbras ifjú, erős és derék. Belép és azt mondja: "Vigyétek el a halottakat.Most én leszek a királyotok. Pompás, mert úgy vélem, jogom van a koronához." Aztán elmosolyodik és nagyon önelégült.

így láttam Fortinbras alakját a varsói előadásban. És azt hiszem, nem tévedek. A nagy dráma lejátszódott. A színpadon emberek voltak, Harcoltak, cselszövéseket szőttek,gyilkolták egymást. A szerelem gaztettekre késztette és őrületbe kergette őket. Megrázó dd.gokat mondtak az életről, a halálról és az emberi sorsról. Kelepcét állítottak egymásnak és beleestek egymás kelepcéjébe. Védték a hatalmat vagy szembeszálltak a hatalommal. Meg.akarták változtatni a világot, vagy megvédeni a saját életüket. Mindenki akart valamit. Bűntetteikben is volt valamilyen szándék. Aztán jön .egy erős és ifjú ember és azt mondja: "Vigyétek el a holttesteket .Most én leszek a királyotok."

Shakespeare Hamlet je diákéveiben gyakran olvasta Montaigne-t.,' Ezzel a Montaigne-nyel a kezében üldözi a középkori Szellemet Hel— singőr bástyáin. Alighogy elmegy a Szellem, felírja a könyv szélére, hogy "ember úgy mosolyoghat s gaz lehet". Shakespeare, Mon-54