Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)

III. Találkozások

Körülbelül Két hó nappal . ezelőtt, koraesti sétám soráig a Saint- Paul és a rue de Hosiers felé Járt0111* Az utcák erre jóformán tel­jesen kihaltak. Hirtelen egy kövér, kalapos öregur termett .előttem és megkérdezte, elmondtam-e már az imát a halottaimért. Nem, fe­leltem. "El akarod mondani a kádist?" - kérdezte újra. Azt felel­tem, hogy igen. Furcsa torokhangon beszélt franciául. Aztán héberül és jiddisül kezdett beszélni. Még egyszer megkérdezte: "Zsidó vagy?" Elvitt néhány utcával odébb, egy kis imaházba. Az előtérben asszonyok csoportja álldogált. Középen, kissé balra hosszú asztal. Az asz­talnál kalapos, nagykábátos férfiak ültek. Ettek és ittak. A szo­ba közepén két hatalmas kandelláber és tízparancsolat. Jpbbra még egy kisebb gyertyatartó állt. Előtte, eleinte lassan,aztán mind gyorsabban, egyre gyorsabban, szédítő sebességgel egy fiatalember hajlongott, hosszú sovány arccal, valamit kiáltozott, úgy rémlett mintha ugyanazokat a szavakat hallottam volna. Megálltam az égő gyertyák előtt és apámra, meg anyámra gondoltam. És apám szüleire meg anyám szüleire. Ez volt az én imádságom a halottaimért. Baloldalon a férfiak pénteki ünnepi vacsorájukat ették. Jobboldalt a fiatalember abbahagyta már a hajlongást, moz­dulatlanul állt a kis gyertya el ott. Melyik városban kérdezik meg tőlem idegen emberek, hogy elmondtam-e már a kádist? junius 28. Tegnap este a Traviatát láttam. Azaz hogy csak három felvonását. Már a harmadik felvonást nagyon nehezen tudtam elviselni. Zenei­leg is rendkívül gyenge előadás; csalódást okozott a kórus és a karmester. Igaz, nem túlságosan értek ehhez és nem is nagyon ér­dekel. Elsősorban Visconti munkájára voltam kiváncsi. Eljutott a végsőkig, a tizenkilencedik századi aprólékos realizmus legvégső határáig. Minden részlet, minden apróság érdekelte. Hogy minden valódi legyen, minden olyan legyen, mintha élne. Hogy az asztalok stílszerűek legyenek, hogy a kanapé stilszerü legyen, hogy a cse­csebecsék a frakkokon, mind, mind korhüek legyenek. A vendégek 111 T I

Next

/
Thumbnails
Contents