Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)
III. Találkozások
vacsora után, ahol bizonyára még a bor Is valódi volt, az asztalra vagy a földre dobálták a szalvétát. Látható élvezettel utasította Visconti a színészeket, hogy szedegessék a szalvétákat. A második felvonásban fél színpad-szélességben kályhacső húzódott. És nem expresszionista kályhacső, nem undorító és iszonyatos,mint időnként az amerikai neorealistáknál, nem tasista kályhacső, nem_ konstruktiv vagy szimbolista, nem metafora-cső, parabola-cső,vagy esztétikus, szégyenkező kályhacső, hanem egyszerűen kályhacső,eredeti, amilyen a füstölgő vaskályhákhoz kell. Képzelem, mennyire tetszett ez a kályhacső Viscontinak. Mindenből sok van itt. Egy kanapé. Még egy kanapé. Egy harmadik kanapé. Azt hittem, valaki majd lefekszik rá. Hogy használják valamire. Ahogy mondani szokás, "játszani fog". De s?ó sincs róla. Még véletlenül se ült rá senki. Egyszerűen ott volt. Visconti azt akarta, hogy a Iraviata valóban opera legyen.Csak opera, tizenkilencedik századi opera. Hogy ne szégyellje operai mivoltát. Visconti nem.kivánt az énekesnőtől intelligenciát. Minden gesztust megengedett. A tenorista legyen tenorista. A lehető legtenorabb tenorista. A koloraturaszopráu hadd tegye a kehiére a kezeit. Viscontinak sikerült megőriznie a stilusegységet a rosszizlés legvégső határáig, tökéletes munka. A próbák idején bizonyára sokat álmodott Sztanyiszlavszkijról. Szörnyű álmai lehettek. július 7. Tegnap este másodszor láttam a "Gospel Time" együttest. Ezt a muzsikát nem lehet hallgatni, ezt habzsolni kell. A jazz átjárja a testet. A csontunk velejéig hatol, így hatol belénk a Gospel Time néhány dala. Isten dicsőségére olyan zene szól, amelyet eddig éjszakai lokálokban hallottunk. A ritmus, mely az erotikát jelentette, az erotika szimbóluma volt, most Jézus születéséről szól. Ezért sokkol bennünket. Erre a ritmusra mi sohasem imádkoztunk, csak néha, nagyon ritkán, vágyakoztunk.utána. A spirituál közel jár a blueshoz, amely a jazzt megelőzte. Szorongás, vágy, kétség-112
