Appia, Adolphe: A zene és a rendezés. 1892 - 1897 (Válogatás) I. - Korszerű színház 98. (Budapest, 1968)
Első rész: A rendezés mint kifejezési eszköz
Az tehát, hogy a világítást a díszlet szolgáltatta indokok nélkül is módosíthatjuk, a díszlet-elhelyezés szempontjából átmeneti megoldást jelent a plasztikus kivitelezés és a darabokra szabdalt vásznak között. Az imént bemutatott példa minden bizonnyal kielégítő lehetőséget biztosit az olvasó számára, hogy felmérje ezen nagyjelentőségű művészi eszköz hatékonyságát, amely a fény természetének rugalmassága következtében egyike a legtermékenyebbeknek.1 Amikor a festett és darabokra szabdalt vásznak jelentik egyes motívumok megvalósításának egyetlen lehet ős égét, akkor f eltehet jük a kérdést, hogy vajon olyan díszletben, amelynek alapelve nem azonos az élettelen festményével, miként kell ezeket a felületeket a közönségnek bemutatni. A színpadkép lezárásénak kéiyszerűsége, ez a minden előadásra érvényes és feltétlen szükségszerűség, úgy látszik, a díszlet valamennyi felületének elhelyezését meghatározó támpontot nyújt.Azonban ez egyáltalán nem igy van! Színházainkban a színpadkép határai a diszletfestmény részét képezik, mert - mint mondottuk - mindannak, ami a színen megjelenik, a közönség szemében az előadáshoz kell tartoznia. Ezzel szembenerendezés mint kifejezési eszköz, mindazt megsemmisíti az előadásban, smi nem tartozik a maga kifejezéséhez vagy ahhoz e minimális értelmi jelentéshez amit a díszlet számára engedélyez. Ha megvonjuk a festménytől a többi tényezőre gyakorolt uralkodó befolyását, lemondunk arról az előnyről, hogy segítségével enyhítsük a kép körülhatárolts ágát. 1. Ugyanennek az eljárásnak másik alkalmazása: amikor valamilyen dramaturgiai okból, egy díszlet értelmi jelentésének minimumára csökken és a színész mégis a helyszín jellegének pontos meghatározását kívánja - mégpedig az előadás expresszivitásának csökkentése nélkül, és különösképpen nem a diszletelhelyezés és a festmény szolgáltatta értelmi jelzés növelése által. Vagyis: ha például egy ablak, épület, oszlopcsarnok, szikla, erdőszéle, hajóárbóc stb. konkrét jelenlétét vagy közelségét kell a közönség száméra érzékelhetővé tenni, a világítás a színpadra vetített kontúrok segítségével, intenzitásának fokával, kisebb vagy nagyobb mozgékonyságával, színeivel és végül titokzatos modulációival képes lesz ennek megvalósítására. 88
