Appia, Adolphe: A zene és a rendezés. 1892 - 1897 (Válogatás) I. - Korszerű színház 98. (Budapest, 1968)
Első rész: A rendezés mint kifejezési eszköz
meghatározza saját rendezését oly módon, hogy az ábrázolás elemeinek a zene által létesített hierarchiája az egyetlen konkrét alapelem, amelyet a priori a zenei-költői kifejezésből meríthetünk. És ez a hierarchia, eleve a különböző tényezők számára általa biztosított jelentőségnek megfelelő alkalmazást igényel az előadásban is. Ahhoz,hogy adiszletanyag kellő hajlékonyságra tegyen szert,a színpadi konstrukciónak valamennyi tényező számára módot kell nyújtania a megfelelő kibontakozáshoz. A jelenlegi elrendezést tehát csak annyiban kell elvetni, amennyiben megakadályozza a díszlet-elhelyezés és a világítás fejlődését. De milyen más elhelyezéssel helyettesíthetjük a jelenlegit, hiszen a költő-muzsikus követelményeit illetően semmi sem nyújthat biztosítékot, és legfőképpen a díszlet-elhelyezést, azaz magét a színpadi anyag elrendezését nem szabad semmiféle előzetes konvencióval korlátozni. A Wortton-dráma színpadának elrendezését nem köthetjük le az előadás egyetlen formájához, miként ezt modern színpadaink teszik. A cél és a konstrukció azonossága a Wortton-dráma vonatkozásában csak képzeletben létezik. Elérkezve a gyakorlati megvalósításhoz, a dolgok ilyetén állapoténak igen súlyosak a következményei és ez arra késztett bennünket, hogy egy ilyen színpad végleges konstrukcióját lehetetlennek tekintsük. * Színházainkban a színpad és tartozékai olyan együttest alkotnak, amely élesen elválik a közönségnek szánt tértől. Ez a konstrukciójában igen különböző két birodalom külsőleg ugyanazon luxus és szilárdság látszatában egyesül, és a beavatatlant igen kellemetlen meglepetés éri, midőn a nézőtér felől átlépi azt a majdnem matematikai vonalat, amely a nézőteret a szemben álló birodalom mesterséges és ideiglenes berendezésétől elválasztja. A szinpadnyilás,azaz a keret, amely a színpadnak a közönség számára látható részét körülhatárolja, az egyetlen materiális kapcsolat a két világ között. Az előadás tartama alatt a közönségben, a feltételezés szerint, nem 7o
