Appia, Adolphe: A zene és a rendezés. 1892 - 1897 (Válogatás) I. - Korszerű színház 98. (Budapest, 1968)

Első rész: A rendezés mint kifejezési eszköz

a színésztől, közös létezésükön kívül külön-külön egyikük számára sincs tapasztalati lehetőség vagy alkalom a virtuozitásra. Csak az emberi test élő formája képes független és önmagában való fejlődésre.

Az ábrázolás folyamatának technikai tanulmányozása tehát szintén két részre oszlik: 1. A szinész,az emberi test életteli formája. 2. Az élettelen színpadkép, a mozdulatlan és manipulálható tényezők.

A Wortton-dráma színészének virtuozitása, szokatlan ruganyosság elsajátításából áll. Ez a ruganyosság nem csak az egyes ember sajátos temperamentumétól független, hanem azoktól az arányoktól is,melyek tekintetében közös minden más emberi lénnyel. Ez tehát, eltekintve most a dikció és az ének elemi tanulmányozásétól,a szó legnemesebb értelmében vett gimnasztika, amely lehetővé teszi a szinész' számára, hogy s költő-muzsikus szövege parancsainak engedelmeskedjék. Az élettelen színpadkép virtuozitása összetettebbnek létszik;pedig természete sokkal egyszerűbb, mint a színészé, hiszen nem ütközik élő ellenállásba, hanem csupán a tárgyak természetes tehetetlenségébe. Tekintve, hogy a tárgyak kezelése fakultativ, ez a virtuozitás csupán arányok kérdése.Az arányok felméréséhez pedig csak arra van szükség, hogy a lehető legpontosabban tudjuk, miként lehet mindennapi vizuális élményeink elemeit, különböző módszerekkel, a költő-muzsikus által alkalmazott művészi eszközöknek megfelelő elemekké átalakítani.

Ha egyszer ez a kétfajta virtuozitás megvan /és elsajétitási módját tanulmányozni fogjuk/, mi fogja akkor mozgásba hozni látens aktivitásukat? Elméletileg ezt a partitúra vállalja magára. Jóllehet ténylegesen meg is teszi, a színpadi mechanizmust mégsem keltheti életre és a színészt sem győzheti meg.

Az egyik oldalon, a partitúra lapjain ott a még meg nem elevenedett dráma; a másikon a színész,’ a maga rugalmassá tett egyéni eszközeinek teljes birtokában és a többi előadási tényező felett uralkodó rendező - azonban mindez még mindig nem a dráma előadása .

40