Appia, Adolphe: A zene és a rendezés. 1892 - 1897 (Válogatás) I. - Korszerű színház 98. (Budapest, 1968)

Első rész: A rendezés mint kifejezési eszköz

A diszletfestészet mértéken felüli terjeszkedését tehát a beszélt dráma természete erőszakolta ki. Manapság, amikor számottevőek a kifejezésbeli igények, a költő kénytelen diszlethatéssei pótolni azt, amit kizárólag a zene nyújthatna száméra. Ebből állandó ellentmondás származik az előadás törekvései és a drámai szöveg valóságos tartalma között, és a szinészek keservesen ingadoznak a szöveges élőkép, valamint a nevetséges diszletben játszott szalonvigjáték között.

Amennyiben a költő a festett jelzést feláldozza az aktiv fénynek, olyasmitől fosztja meg magát, amit semmi sem pótolhat drámájában, hacsak nem magában a szövegben helyezi el az erre való utalást. Ámde a szöveg megváltoztatása megfosztja a szinészt attól az előadásbeli életétől, ami pedig az aktiv fényhatást szükségessé teszi. Törvényszerű tehát, hogy elveti a szövegének épségét^ sértő előadási formát, és inkább a festés túlnyomó alkalmazásét választja.'1'

Az opera eredete és fejlődése elégséges magyarázatot ad arra, hogy miért alakult ki a drámai iiditóok nélküli és kizárólag a szem gyönyörködtetését szolgáló reni ezés. Ezt a gyönyörködtetést kizárólag mind csodálatosabb látván;osságok iránti vágy irányitotta, és mivel a szinpadi konvenciók igen szigorú határt szabnak a plasztikus megoldásoknak, kényszerűségből a festészethez kellett folyamodni. A közönség hozzászokott a függőleges vásznát megkövetelte transzponálás erőfeszítéséhez és az aktiv fény hiányához; lassan örömét lelte benne, hogy olyan jelekkel mutatják be neki az életet, amelyeknek kezelése í tárgyválasztásban igen nagy szabadságot enged, és annak az igényinek érdekében, hogy sokféle lenyűgöző dolog jelzését láthassa, feláldozta azt a valóságos életet, amelyet kizárólag a diszlet-ehaelyezésés világités nyújthat.

1. Csak arra kell majd rájönnie, ho£y szövegének realizmusa, emely aktiv fényhatást és diszlet-alhelyezéstigényel, csökkenti a festés szerepét és ennek megfelelően szegényiti drámájának tartalmát. A későbbiekben látni fogjuk, hogy a költőmuzsikus tevékenységének következtében a szinhézi dekorativitést halálos csapás éri.

42