Appia, Adolphe: A zene és a rendezés. 1892 - 1897 (Válogatás) I. - Korszerű színház 98. (Budapest, 1968)

Első rész: A rendezés mint kifejezési eszköz

Vajon mi eredményezhette, hogy ez az elem ilyen jelentőségre tett szert és igy megakadályozta a nála sokkal fontosabb szerepet játszó tényezők fejlődését?

Két igen különböző ok: a beszélt dráma természete és az opera.

A diszletfestészet alapvető célja, hogy a szem számára azt nyújtsa, amit sem a szinész, sem a világitás, sem a diszlet-elrerű ezés nem képes megvalósítani. A beszélt drámában azért fejlődött mértéktelenül, mert a közönségnek olyan felvilágosításokra volt szüksége, amelyeket kizárólagosan a festés tudott nyújtani.

A diszlet konvencióját együttesen alkotó optikai és akusztikai törvények nem teszik lehetővé, hogy a cselekmény helyét a szinpad ugyanolyan plasztikus valósággal jelenítse meg, mint a színészek beszédét. Tehát jelzésekhez kell folyamodni, amelyeknek nem lehet semmiféle közvetlen kapcsolatuk a szinésszel és kizárólag csak a közönséghez szólhatnak, vagyis valamiféle evidens jelentéssel biró, tökéletesített hieroglifák. A diszletfestészet jelenlegi szinházi szerepe ezeknek a hieroglifáknak a bemutatása.

Ellenem vethetik, hogy a maidiszletfestők által olyan csodálatosan megteremtett illúzió igazán megérdemli a fokozott figyelmet. Ennek az illúziónak azonban csak akkor van művészi értéke, ha betölti szinpadi célját, vagyis miliőt teremt, olyan atmoszférát, amelyben élni lehet. Csakhogy mindenki tudja, amikor a szereplők szinre lépnek, a legjobb diszlet is hirtelen festett vásznak haszontalan kombinációjává válik, hacsak ezeket a hieroglifákat nem áldozzák fel egészükben vagy részben a fény aktiv szerepének.'*'

___________ ' fi

1. Bayreuthban, a Parsifal előadásán, amikor a Grál templomának belsejét ábrázoló diszlet megjelent, a festői hatást feláldozták a diszletváltozáshoz szükséges sötétségnek, és ez bámulatos élettel töltötte meg a színpadképet. A fokozódó világitás elűzte a látomást, mig végül a rivalda és a szuffita teljes világításában a lovagok egy karton templomba vonultak be. Igaz viszont, hogy ekkorra a festés már teljesen látható lett.

41