Appia, Adolphe: A zene és a rendezés. 1892 - 1897 (Válogatás) I. - Korszerű színház 98. (Budapest, 1968)
Első rész: A rendezés mint kifejezési eszköz
tovább kell transzponálni, hogy a közönség számára közvetítsék, Sajnos, ez a második transzpoziciö, a rendezés, a szerző hatáskörén kivttl áll. Igv azok számára, akik a művészeti alkotást meg tudják különböztetni az irodalomtól, vagyis akiknek a szemében a dráma és előadása nem elválasztható egymástól, a rendezés látszólag megoldhatatlan problémát jelent. Mi hát ez 'a drámai közléshez nélkülözhetetlen forma, amely felett 8 szerző nem rendelkezik? Mi a rendezés? Mindeddig csupán azt az eljárást jelentette, amelynek segítségével valamely drámai koncepciót igyekeztek a szem számára életre kelteni. Az alkotó Írásban feltárt drámai koncepciója csupán a dráma értelmünkhöz szóló részét tartalmazza és nem is tartalmazhat mást. A cselekmény folyamata és arányai itt csak a dráma nézőpontjából vannak rögzítve, azon konkrét eljárás meghatározásának lehetősége nélkül, amelynek segítségével ennek a folyamatnak és ezeknek az arányoknak fel kell tárulnick. így ez az eljárás, a rendezés alá van rendelve az Ízlés és az invenció minden változásának és igy egy és ugyanazon dráma a legkülönbözőbb formákban velősül meg a szem számára és kerül - a kortól és a környezettől függően - színpadra. Ezekből a feltételekből következik, hogy az /előadott/ dráma nem csak a legbonyolultabb művészeti alkotás, hanem egyszersmind az egyetlen, amelynek egyik alkotó eleme nem tekinthető a művész kezében levő kifejező eszköznek. Ez a tény igen érzékenyen csökkenti integritását és alacsonyabb osztályba sorolja. Ezzel szemben felvethetik, hogy bár a rendezés nem áll s drámaíró hatalmában, mégis betölti kifejező szerepét, mégpedig gyakran igen előnyösen, hiszen mindig újra meg újra alkalmazkodva a közönség ízléséhez, a drámai szövegnek sokkol általánosabb jelentőséget és sokkal hosszabb életet biztosit. Ez pedig elképzelhetetlen volna, ha a mü előadási formája véglegesen és elválaszthatatlanul hozzákapcsolódnék annak irodalmi tartalmához.Ez