Appia, Adolphe: A zene és a rendezés. 1892 - 1897 (Válogatás) I. - Korszerű színház 98. (Budapest, 1968)

A szerző előszava (1897)

ELŐSZŐ

Művészeti kérdést másként, mint magának a művészeti alkotásnak utján tárgyalni - mindig kockázatos. A kritika voltaképp keveset mond, a leírás teljességgel illuzórikus,a szemlélődésnek pedig nincs szüksége arra, hogy elvont okoskodással támogassák. A kritikus és a teoretikus kettős szerepében tehát két szempontból is ki vagyok téve azon művészek jogos bizalmatlanságának, akikhez szólok. Ezért hát, szeretném biztosítani őket, hogy én is különös szorongást érzek, midőn hozzáfogok ehhez a tanulmányhoz. Először is a kezem nem alkalmas a toliforgatásra, azután pedig a demonstráció, amelyre vállalkoztam, olyan elemet tartalmaz - a zenét -, amely minden másnál kevésbé viseli el az elemzést. Ráadásul sz említett demonstráció szükségessé teszi, hogy Richard Wagner drámai életművének egy hiányosságára is rámutassak, ezt pedig számos olvasó helytelenitenifogja.

Ennyi akadály leküzdésére az késztetett, hogy számomra jelentékenynek tűnő észrevételeim kifejtésére nem rendelkezem más eszközzel.

A műalkotásról szóló értekezésnek szűk-Ï1