Simson, Lee: Kezdődhet a játék. II. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 97. (Budapest, 1968)
III. rész: A színész és a harmadik dimenzió
na. Ha a tervező nem hódítja meg a korabeli francia szabászat fortélyait, a mai színésznők XVIII. századi jelmezeikben rosszul ös&szeszerelt bábukként kénytelenek imbolyogni a színpadon. Minden jelmeztörténeti korszak "sikkje" a szabás-varrás merőben technikai trükkjein múlik. Egy 1840-es szoknya harangformájának megőrzéséhez a legkézenfekvőbb megoldás, ha az alját valami kemény anyaggal, például tarlatánnal, béleljük ki. Eredetileg azonban a szoknyák formáját azáltal őrizték meg, hogy lágy anyaggal bélelték ki őket, vattapárnát varrtak be lazán a mély alsó szegélybe. Ezt egy valódi korabeli ruha tanulmányozásából tudtam meg, amelyre véletlenül bukkantam egy New Haven-i régiségboltban, egy futballmérkőzés után. Használjuk fel ezt a tudást a színpadon és menynyivel kecsesebb lesz a színésznő, milyen virágszerü könnyedségül ring majd rajta a harang alakú szoknya! Emlékszem, milyen riadtan fogadtam a feladatot, hogy a Silas Laphamhez a hetvenes évek divatjának megfelelő jelmezeket tervezzek. Hogyan tudnak majda színésznők; hátul azokkal a. hatalmas turnürökkeli leülni? Szerencsére a Harper’s Bazaar egyik régi számában egy illusztrált hirdetésre bukkantam, amely egy korabeli "varsa-alakú" turnürt reklámozott. Amikor egy varrónővel a kép alapján megcsináltattam g. könynyü, jól tagolt halcsont bordázatot, nemcsak a derékból kiinduló hatalmas kelme zuhatag állt meg könnyeden, de a színésznők is a próbákon, jelenésükre várva, vidáman pörögtek, forogtak ruháikban, sőt még asztalokra is felugíáltak. Ha a hatás érdekében felül béléssel vagy lószőrrel tömöm ki a szoknyájukéi,,, mozdulataik olyan gátoltak lettek volna, mintha mindegyik eg,y kis lisztes zsákot vitt volna a derekához kötve. A szász-meiningenl herceg jelmezeinek értéke nemcsak abban állt, hogy megmutatták, milyen elengedhetetlen alapjai lehetnek a tervezésnek a hiteles források, milyen sokkal gazdagíthatják a történelmi .dráma úgynevezett atmoszféráját, hanem aDban is, hogy megmutatták, milyen fontos a jelmez hiteles megszerkesztése a színész- számára. Ez a tény bebizonyosodik, ha az eredeti jelmezterveket a társulat tagjainak fényképeivel összehasonlitjuk. A tragikus királynők nem jelmezbálra öltözött elvirágzott matrónák,van bennük valami abból a méltóságból, amelyet egykor az udvari festők láttak a királynőkben. A lovagok és nemesek olyanok, mintha 30
