Simson, Lee: Kezdődhet a játék. II. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 97. (Budapest, 1968)
III. rész: A színész és a harmadik dimenzió
Amikor von Bülow felesége ezt megtagadta, bízván férje, a királyi karmester befolyásában, kénytelen volt megválni a társulattól. Kerülték a szimmetrikus beállításokat, a szinpad közepe tiltott terület volt, még a párhuzamos járásokat is száműzték. A szimmetria elleni támadás még az olyan részletekre is kiterjedt, mint a pózok egyformasága. Minden statisztát betanítottak, hogy figyelje szomszédját és semmiképpen se utánozza annak testtartását, koncentráljon a színpadon folyó jelenetre és soha semmi körülmények között se bámulja a közönséget. A herceg minden adandó alkalommal felhivta a figyelmet arra, hogy a menetelő katonák nem díszszemlén vannak, tartásuk egyéni, és tőrjeiket, dárdáikat vagy puskáikat nem egy szinten tartják. Gonddal tanulmányozták valamennyi korszak jellegzetes pózait. A herceg egyik kedvenc teóriája volt, hogy az összezárt sarokkal való állás szokását a XVIII. századi menüett-divat terjesztette el. A korábbi korszakok darabjaiban játszó statisztákat arra tanították, hogy szétvetett lábbal álljanak, ahogy a Landskne chfeket ábrázoló XVI. századi metszetek mutatják. Ugyanakkor a jelzés lehetőségeit sem hanyagolták el. A herceg előszeretettel hangsúlyozta, hogy egyetlen színpadi tömeg sem lehet számban akkora, mint egy valódi tömeg. Ezért, ha nagy tömeg látszatát akarjuk kelteni, a közönségnek sohasem szabad látni a tömeg széleit; határvonalainak bele kell veszniük a kuiiszszákba, vagy egy nyílás mögé kell tömörülniük. Ha ez nehezen valósítható meg, akkor az egész diszletet össze kell szükiteni,hogy ugyanazt a hatást érjük el. Ma már ezek a módszerek, a meiningeni társulat sok más módszerével együtt, a színházi gyakorlat tru— izmusai. A herceg volt azonban az első, aki ezeket a színházi rutin elfogadott részeivé tette. A Hermann csatája nyitó jelenetében a támadó római légionáriusok egy primitiv német faluba érkeztek. A többi királyi színházban ezt úgy oldották meg, hogy húsz-harminc statisztát, akik úgy ragyogtak, mint megannyi bádog Caesar, egy porosz díszszemle lépteinek pontosságával masiroztattak egy tájképet ábrázoló héttérvászonfélé. Meiningenben a támadók egy szűk közön rontottak be a színpadra, ahol alig fértek el négyen egymás mellett. Bronz vértezetüket barnás-feketére tompították, mintha több hónapos táborozás visel23
