Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)

III. rész: A színész és a harmadik dimenzió

len képsikon belül érzékeltetni. Am ha az újabb esztétikai tanítások a harmadik dimenzió ábrázolását túlzottan fontosnak és kívánatosnak tartják, ez másfelől abból a világképből is ered, amelyet a fizikusok és asztronómusok állítottak fel, különösen pedik Newton tömegvonzás-elméletéből, amelyet először 1665-ban dolgozott ki. Adam Smith kijelentette: amikor Newton kiszámitotda a nap, valamint a bolygókkal rendelkező égiteste^ tömegét és specifikus súlyát, olyan tettet vitt végbe, "amelyet az emberi értelem és tapasztalás fel sem tud fogni". A rákövetkező két évszázad folyamán sok olyan ember, aki nem érezte többé az isten mindenható kezét, végtelen biztonságérzetet merített a mozgás törvényeinek matematikai bizonyosságából és a hatalmas anyagtömegekből, amelyeket a személytelen nehézségi erő tart össze. Ezt az érzést mára, kétszázhatvanöt esztendő leforgása urán, még az átlagos újságolvasó is oly aktivan osztja, hogy 1931 januárjában a New York Times cimoldalas hirként értékelte az eseményt: az Egyesült Államok washingtoni Szabványügyi'Hivatalában dr. Heyluj kozmikus mérlegén ismét lemérte a földet és az számításai szerint hatezer trillió tonnát nyom. -De még többet mond'a Times kommentárja: "A föld iránti tudományos érdeklődés nem annyira a föld súlyára, mint inkább gravitációs vonzására összpontosul. Ez utóbbi ugyanis konstans tényező. 1923-ig ezt a gravitációs konstanst 6,53-ra becsülték... Dr. Heyl uj számadatai viszont 6,58-at állapítanak meg. Bármily kicsiny is ez a különbség, mégis segítségére lesz a hadmérnököknek, hogy kiszámíthassák a fegyverek lőtávolságát, valamint az asztronómusoknak, hogy előre megjósolhassák az égitestek mozgását." Konkrét világképünket oly közvetlenül befolyásolják a tér, az idő és a mozgó tömeg elvont fogalmai,hogy a nehézségi erő öt századnyi módosulása már oimoldali eseménynek számit. Ügybuzgó neveltetésünk következtében az ilyen matematikai számításoktól azt várjuk, hogy valósággal csodaszerü uralomra tegyünk szert környezetünk fölött, és ezért a mai népi fantázia, akár Shelley sok szinü üvegkupolája, Eddington vagy Einstein legbonyolultabb elméleteinek fehér sugárzását is tarkára festi.

60