Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)
III. rész: A színész és a harmadik dimenzió
tudja-e mozgatná az emberek fantáziáját. A japán "népi szinház" szinésze azért keltette fel közönségének érzelmeit, mert jól ismert isteneket vagy hősöket jelenített meg, nem pedig azért,mert a nézőtér kellős közepéről lépett a színpadra, a "virágos útnak" nevezett fahidon keresztül. Mi lemásoltuk ezt a fogást, és alkalmazására nem találtunk jobb lehetőséget, mint hogy egy musical előadásán a kórus hölgytagjáit vonultassuk fel rajta. A negyvenhét ronin cimü japán dráma egy arisztokrata viszály emlékeit elevenítette fel s ezek az emlékek még oly erőteljesek voltak, hogy a szemben álló nemzetségek leszármazottai a színházban párbajra keltek. A hatóságok pedig, elejét akarván venni a további vérontásnak, nem a szinházat alakították át, hanem, felettébb bölcsen, a darabot tiltották be. Láttam nagy bohócokat, például Grockot vagy a Fratellinieket, akik bolondozásaikkal épp oly könnyen fakasztották nevető görcsre nézőiket két párizsi vaudeville-szinház dobozszinpadáról, mint a Medrano vagy a Téli Cirkusz csertölgykéreg ringjeiből. A görög maszkokon átsütő kádenciák, amelyeket ma a tiszta poézis termékeinek érzünk, egykor csak úgy izzottak a nacionalista büszkeségtől, hóditási vágytól, sajátos becsületkódezektől, győzelmek, vereségek, száműzetések helyi emlékeitől, amelyeket azóta eltörölt az idő, épp úgy, ahogyan elmosta a Parthenon egykor magasztalt terrakotta, kék és arany színeit és nyomukban csak a mézszinü kőalapot hagyta meg. Ha az athéniek megbírságolták Frünikhoszt, amiért egy katonai vereségre utalt, vagy istenkáromlással vádolták Euripidészt a Hippolütosz egyetlen monológjáért, amely látszólag kétségbe vonta a istenek jelenlétében elhangzott eskü szentségét -_ezt nem azért tették, mert félkör alakban vették körül a színészeket. Hem ivén vagy sugáron kimérhető, merőben térbeli viszony fogta a színészt és a nézőket olyan közvetlen egységbe hogy a Melanippe, a filozófus első sora után -Zeusz... Hogy ki az a Zeusz: nem tudom, legfeljebb Hallomásból...- a nézők felháborodásukban lázongani kezdtek. Beatrice nővér csodája nem lett sem csodásabb, sem hihetőbb attól, hogy Eeinhardt 46
