Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)
Tartalom
színésszel próbálkoztunk., egyiknek a hangja sem volt megfelelő. Ha kórushoz folyamodtunk,a megfelelő hangerősség biztosítva volt, de a szavak az érthetetlenségig elmosódtak. A mons-i játékmester azonban ezt a problémát is megoldotta. Az isten "három hanggal beszélt", azaz tenor, bariton és basszus hangon, amelyek uniszónó énekelnek. A hatás tökéletes lehetett. A mai rendezők nem tehetnek jobbat, mint hogy eszükben tartsák e fogást és az első adandó alkalommal felhasználják. Az Ábel teste alatti süllyesztőt felhasználták egy másik, rendkívül realisztikus effektushoz is, melyet az odarejtett fújtatok segítségével könnyűszerrel valósítottak meg, Ábel áldozati füstje először egyenes oszlopban száll fel. Egy pillanattal később féloldalra kell dőlnie. Ennyire komolyan vették a legkisebb részlet pontosságát is. A szereposztásban ugyanilyen pontosságra törekedtek. A csecsemő Mária lehetett a költségvetésben említett bábu is, de: "Amikor a zene a Paradicsomban megszólal, az újszülött Mária eltűnik és a hétéves Mária jelenik meg." Héhány jelenettel később: "Figyelmeztessük a tizennégy éves Máriát, hogy álljon készenlétben a templom alatt és készüljünk fel a hét éves Mária elrejtésére . " Majd: "Figyelmeztessük Erzsébetet, hogy mutassa meg magzatától duzzadó hasát. Ennél a pontnál a hét éves Máriát elrejtjük és a tizennégy éves Mária jelenik meg anyjával, Szent Annával." Ekkor lép be a második gyermek, aki hét évvel idősebb. Ragaszkodhatott volna Antoine, Brahm vagy Belasoo jobban a vizuális valószerüséghez? Amikor néhány évvel ezelőtt a Viktória királynőt előadták,a nyitó jelenet Viktóriát, mint fiatal lányt mutatta be, aki miközben hirét veszi, hogy a trón rászállt, hálóköntösben áll a lépcső tetején. A szinpadot homályban tartották, hogy a középkorú színésznő eljátszhassa ezt a prológust, majd a közvetlenül utána következő jeleneteket, melyekben mint érett királynő szerepelt. A mons-i játékmester nem egyezett volna bele olyasmibe, ami ennyire ellentétes a realisztikus hűséggel. A második napi előadás utén megjegyzi: 156
