Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)

Tartalom

II. fejezet HATUBAhlZMUS r- 1501 1. A mons-1 rendező Bár a korabeli feljegyzésekből számos utalást bányásztak ki a misz­térium- és passiójátékok látványosságaira vonatkozóan, olyan doku­mentum,' mely egy egész előadás díszletét és rendezését irta volna le, nem volt ismeretes 1913-ig> amikor Gustave Cohen, a strasbourg­­-i egyetem és a Sorbonne professzora a mons-i levéltárban egyedül­álló iratra akadt, a Passió misztériumjátéka kéziratos sugópéldá­­nyára. A darabot 1501-ben mutatták be Mons-ban négy délelőttön és négy délutánon át és a játékmester által végig annotait kézirat részletes és pontos utasításokat tartalmazott a díszletekre és a színészi játékra vonatkozóan. Ezek a jegyzetek, Cohen professzor kiadásában és elemzésével, hihetetlen mértékben kidolgozott,bonyo­lult színpadi konstrukciók, gépezetek és effektusok kitér jedt hasz­nálatáról tanúskodnak, valamint hasonlóképp meglepően erős törek­vést mutatnak a bibliai epizódok naturalista reprodukálására.A va­lódi marhaborda, amelyet Antoine akasztott ki színpadára 1890-ben, a Hentesek díszletében, merész újításnak számított és megdöbben­tette még azokat a párizsiakat is, akik szokva voltak Courbet rea­lizmusához. De ehhez a XVI. századi flandriai produkcióhoz madara­kat és vadakat vágtak, bokrokat ástak ki a földből és aggattak te­le valódi és mügyümölcsökkel, virágokkal. Élő halakban sem volt hiány. Krisztus egy, ez alkalomra bérelt szamáron érkezett meg Je­ruzsálembe, Mária ugyanezen a szamáron menekült Egyiptomba,mig Jó­zsef egy élő ökröt vezetett. Egy bárányt öltek meg Ábrahám áldoza­taként és valódi oltártüzet raktak és gyújtottak meg. A pokol szá­ja lángokat lövellt, amihez nem sajnálták a rendkívül költséges sa-145

Next

/
Thumbnails
Contents