Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)

Függelék

val és az oszthatatlan jelenetsorig vagy a határtalan költeményig terjed. Ahogy már rámutattam: nem is várhatunk egyebet ebben a mi eklektikus átmeneti korunkban, ahol nincs olyan hagyomány vagy te­kintély, amely a kifejezés bármely ágára egyetlen meghatározott formát tudna kényszeriteni. Az amerikai dráma Írók ma még talán ke­véssé hajlamosak rá, hogy az életet szimbolikus formában foglal­ják össze, minthogy ezt az életet csak most térképezik fel. Jelen­leg mint realisták leplezik le az eddigi amerikai szinházat, első kézből nyert megfigyelésekkel pótolják az öröklött szinházi kli­séket, érzelgős sablonokat, és igy fogadtatják el a közönséggel egyre cinikusabb és szkeptikusabb felismeréseiket emberi lényegünk­ről. Mint nemzet, a színházban most fedezzük fel magunkat; ebben az irányban a legnagyobb fejlődést az olyan, nagy sikerű drámák jelentették, mint a What Price Glory? /Mibe kerül a dicsőség?/, a­­mely a háborút leplezi le, a The Silver Cord /Az ezüst kötél/, a­­mely az otthon és az anya harsány amerikai kultuszát leplezi le, a Holiday /Vakáció/, amely az amerikai milliomost próbálta lelep­lezni, a Bendklvüli kiadás, amely a sajtót leplezte le, a Chicago. amely bűnügyi bíróságainkat leplezte le és az Once in a Lifetime /Egyszer az életben/, amely a mozit leplezte le. költői kísérle­teink is akkor sikerülnek a legjobban, ha a, lehető legköznapibbak sőt akár szűkén helyi jellegűek. A The Green Pastures /Zöld lege­lők/. amelyet a Hew York-i sajtó úgy ünnepelt, mint Amerika Iste­ni színjátékét. azt mutatja be, hogyan értelmezik a bibliát az i— rástudatlan déli négerek. Az isten felhajtható fedelű Íróasztal­nál ül és öt centes szivart szív; a mennyország uzsonna a vasárna­pi iskolában, ahol fagylaltot és sült halat szolgálnak fel. És a mü költői erejét dicsérő kritikusok mégis könnyeztek a gyönyörű­ségtől, a hívők pedig kijelentették, hogy a modern színház legmé­lyebben vallásos drámájáról van szó. Legtehetségesebb drámaíróink ösztönösen úgy érzik, hogy erejük akkor ujul meg, ha Anteuszként megérintik a földet és minden le­hető, alkalommal visszatérnek a természethez. Ösztönük valószínű­leg helyes, mivelhogy a dogmák és eszmék birodalmában ez idő sze­rint még nem szárnyalnak túl sikeresen. A Hotel Univerzum leg­gyengébb részei azok, amelyekben Barry azzal próbálkozik, hogy 125

Next

/
Thumbnails
Contents