Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)

Függelék

köznyelvet is. A Marçoban a keleti szereplők előszeretettel alkat mázzák a magasztos szellemhez méltónak Ítélt retorikus fráziso­kat. Am Marco, továbbá Marco apja és nagybátyja, feltehetőlegXHL századi velencei polgárok, úgy beszélnek, mint bármelyik amerikai kisváros Fő utcájáról szalajtott boltosok. "A szinpadterv - fűzte hozzá O’Neill a Dinamóval kapcsolatos memorandumához - szerintem megtestesíti a konstruktivista szinház életképes elemeit és ugyan­akkor nyilvánvaló, természetes létjogosultságot kölcsönöz nekik." Mindazáltal mégis azt javasolta a tervezőnek, hogy keresse fel azt az erőmüvet, ahol ő maga is járt, és konzultáljon a General Electric Company szakértőivel. Engedelmeskedtem és azt tapasztal­tam: O’Neill oly következetesen kapcsolta össze hőse halálát egy máris elavult dinamóval, oly konkrétan kepzelte el e történés és az adott kép viszonyát, hogy nem tehettem egyebet, valamivel ki­sebb méretekben, de ezt a gépet kellett lemásolnom az előadáshoz. Ha egy modernebbül berendezett generátorházba látogattam volna,a­­mely nem vízszintesen, hanem függőlegesen van megszerkesztve, és ugyanakkor az utolsó felvonás csúcspontját mégis O’Neill elképze­lése szerint akarjuk színpadra vinni - elképzelhetetlenül sok ba­junk lett volna. Pontosan ugyanez az eset egy másik látomásos Íróval, Franz Wer­­fellel. Akár a legtöbb modern drámairó, ő sem hajlandó megmaradni valamilyen meghatározott irodalmi módszernél, illetve, ebből kö­vetkezően, a reformerek által megálmodott szinpadi sémák valame­lyikénél. Tükörember cimü fantáziajátékának díszlete dekorativ­­képi jellegű. A Juarez und Maximilian /Juarez és Miksa/ epizódjai realista címrajzokat igényelnek. A kecskeének a modern szinház e­­gyik legjelentősebb allegóriája; ám szerzői utasításai a maguk részleteiben bámulatosan realisztikusak. Amikor Bécsben találkoz­tam Werfellel és megmutattam neki a Guild előadásáról készült féry­­képeket, csodálkozott és ugyanakkor örült is, hogy Ben-Ami és jó­magam micsoda egyszerüsitéseket tudtunk találni. Próbáljuk csak meg katalogizálni legdusabb képzeletű drámaíróink irodalmi műfajait; a végén olyan katalógust kapunk, amely egyen­értékű Polonius "tragiko-komiko-hisztoriko-pásztori” felosztásá-122

Next

/
Thumbnails
Contents