Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)

IV. rész: Alternatívák

Böviddel ezután a terasz egész képe jelképpé alakul:

LUX: Fantasztikus „ez a terasz. Csak függ a levegőben. Egy szép napon majd tovaszáll és horgonyt vet az űrben... mint sziget az időben.

Majd Stephen szólal meg:

STEPHEN: A tér végtelen tenger, és a rajta duzzadó hullámtömeg az idő... A hullámok időnként elnyugszanak és az ember útra kelhet, ahová csak akar.. Most mintha elnyugodtak volna...

És Stephen e bejelentése után a terasz valóban ilyen szigetté válik a térben: a szereplők sorban felidézik ifjúságuk valamilyen döntő mozzanatát, múlt és jelen egymásba vegyül. Azt ' tapasztaltuk, hogy a színészek mozgása akkor lesz hatásos, ha Barry szándékának megfelelően, a terasz korlátja valóban háromszöget alkctj ekkor az egyes szereplők adott pillanatban úgy állhatták a szögletbe, mintha egy hajó orrán lennének és némán utaznának két világ között, az idő óceánján. A terasz a dráma végéig játssza a maga szerepét. Néhány pillanattal a függöny lemenetele előtt Lily megismétli refrénjét:

LILX: Fantasztikus ez a terasz. Csak függ a levegőben. Egy szép napon majd tovaszáll és horgonyt vet az űrben... mint sziget az időben.

Jog szerint a terasznak nem a szerzői utasításokban kellett volna megjelennie, hanem a szereposztás élén:

SZEREPLŐK /A MEGJELENÉS SORRENDJÉBEN/ :

Háromszögletű terasz, amely mintha függene a térben Pat Farley Tom Ames stb.

Nélkülözhetetlen kapcsolatban állnak a cselekménnyel még az olyan apróbb részletek is, mint egy legyezőhátu nádszék és egy fügefa. A mesterséges lomb mindig csúnya. A magas támlájú kerti szék sok

114