Akimov, N.: Színház és látomás - Korszerű színház 95. (Budapest, 1967)

Színház, drámaíró, néző

2. A Területi Kulturális Főigazgatóság fontosabbnak tartja azt, bogy a színház a tervben előirt batáridőre bemutassa a darabot, mint az előadás színvonalát. Egy zseniális előadás, amely azon­ban határidő után került bemutatásra, nem kaphat prémiumot. Ér­vénybe lépnek azok a mutatók, amelyek az ég. világon mindent meg­mutatnak, kivéve azt, ami a művészetre vonatkozik. 3. Legnagyobb színházaink a nagyvárosokban, a köztársaságok fő­városaiban tartott vendégjátékaik idején három helyen játszanak egyszerre; a vezető színészeket dublőrökkel helyettesitik,az egy előadáshoz szükséges technikai személyzetet három részre osztják - ez legjobb színházaink diszkreditálásához vezet azokban a vá­rosokban, ahol a vendégszereplések folynak. De a vendégszereplé­sek gazdasági hasznát, a tervteljesitést és más egyebeket fonto­sabbnak tartják és ez utóbbiak alapján értékelik a vendégjátékok sikerét. 4. Végül nem nehéz elképzelni a művészeti vezető és a társulat e­­tikai kapcsolatának formáját abban az igen gyakran előforduló e­­setben, amikor is a szinész a népbiróság segítségével bizonyltja be alkalmasságát a szinészi munkára. Tegyük fel azonban, hogy a felsorolt hibák ideiglenesek, hogy si­kerül összehangolnunk Sztanyiszlavszkij tanítását a munkatörvény­könyv előírásaival, a színházi főosztályok és osztályok ellenőr­zési és vezetési módszereivel; hogy a társulat válogatása és a feltöltés uj módszere révén ki­zárólag tehetséges emberek kerülnek a színházhoz; hogy a színházak vezetői mindenütt céltudatos, kiváló rendezők lesznek; hogy a munka értékelésének alapvető, meghatározó jellegű ismér­veivé a művészi színvonal és a művészi felfedezések válnak; hogy a színházak visszanyerik azt a vonzerőt, amellyel vezető színházaink ifjú éveikben rendelkeztek, amikor is legjobb előa­dásaik a társadalmi élet nagy jelentőségű eseményeivé nőttek; 56

Next

/
Thumbnails
Contents