Akimov, N.: Színház és látomás - Korszerű színház 95. (Budapest, 1967)

Visszaemlékezéseim

Napjainkban gyakran fedezek fel, különösen a stúdiókból és főisko­lákról a színházhoz került színészekben egy sajátos, pszichológiai alkatot, amely alapvetően eltér az 1931-es vahtangovisták felfogá­sától. A Vahtangov Színház színészei elsősorban a koncepciót várták a ren­dezőtől, az alak értelmezését, s ennek az elképzelésnek vérrel-ve­­ritékkel való megformálását szakmai kötelességüknek tartották. A munkát igy határozták meg: szinészileg hitelesíteni kell a rendező elképzelését. Sok fiatal szinész manapság őszintén hiszi, hogy ő maga csupán fizikai nyersanyag, amelyet a rendező rendelkezésére bocsát, hogy azt faragjon belőle, amire szüksége van;irányítsa lel­ki folyamatait, gondolatait, mozdulatait, hangját. Ha Scsukin, Szimonov vagy Orocsko a munka során nehézségekbe ütkö­zött - amint az normális és szükségszerű is -, bánatosan vallották be a rendezőnek, hogy még nem tudják, mitévők legyenek és miért nem sikerül, amit elképzeltek. Polonius szerepe nagy nehézségeket támasztott, már csak azért is, mert a shakespeare-i helyzetekből és szövegből elkerülhetetlenül ez a következtetés adódott: jóllehet sorsa tragikusra fordul, Poloni­us vígjátéki szereplő és a nézőknek ki kell őt nevetniük; a szerep szövege viszont, Lozinszkij ragyogó fordítása ellenére sem igen a­­dott alkalmat a humorra. Emellett közismert tény volt, hogy sok ed­digi előadáson Polonius alakja nem volt teljesen világos. Ez el­mondható egyébként nem egy későbbi1 előadásról is. Ezekben vélemé­nyem szerint, senki sem érte el Scsukin Polonius-figurájának szín­vonalát. Mi ennek a szerepnek legfőbb jellemzője? Polonius udvaronc. Havasz és oselszövő. Emellett ostoba is. Öntelt és fontoskodó. De az okos és szellemes Hamlettel vivott szópárbajokban rendre alulmarad.Piá­val szemben fellengzős, nemes atya. Leányának keritője. Az udvari intrikák zűrzavarában ostoba halált hal és a néző elhiszi a tete­mét elhurcoló Hamlet szavait: "Gyerünk, öreg tréfamester!" így ha­lála sem tragikus, hanem komikus. 25

Next

/
Thumbnails
Contents