Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)
6. Az abszurd hagyománya
A ball táncosok kifinomult, mágikus költészetének erőteljes hatására Artaud fel akarta támasztani a gesztus és a mozgás nyelvét; azt akarta, hogy ily mődon az élettelen tárgyak is részt vehessenek a cselekményben és háttérbe szoruljon a dialógus /amely "nem specifikusan a színpad, hanem a könyvek sajátja"/. Hivatkozva a music-hallra és a Karx-testvérekre csakúgy, mint a báli táncosokra, igazi, sajátosan színházi nyelvet követelt, amely mellőzné a szavakat, és csak formákból,fényből,mozgásból és gesztusból állna: "A szinház birodalma nem pszichológiai, hanem plasztikus és fizikai jellegű. És a kérdés nem az, hogy vajon a szinház fizikai nyelve ugyanazokat a pszichológiai reakciókat tudja-e kiváltani, mint a szavakból álló nyelv, nem az, hogy épp oly jól tud-e érzelmeket és szenvedélyeket kifejezni, mint a szavak; a kérdés az, hogy vajon a gondolat és az értelem birodalmában nincsenek-e olyan magatartások, amelyeket a szavak nem tudnak megragadni és amelyekhez a gesztusok... és a térbeli nyelv sokkal pontosabban hozzáférnek.n/*3/ A színháznak azt kell kifejeznie, amit a nyelv nem képes szavakba foglalni. "A cél nem az, hogy a beszédet kiiktassuk a színházból; a szerepét kell megváltoztatnunk és főképpen csökkentenünk kell pozícióját."A szöveg költészete mögött rejlik az igazi költészet, amelynek nincs formája és nincs szőve ge."Z***-*-/ "Kekem ugyanis elvemmé lett, hogy a szavak nem jelentenek mindent; természetük, egyszer s mindenkorra rögzített meghatározó jellegük révén leállítják és megbénítják a gondolatot, ahelyett, hogy lehetővé tennék megszületését és fejlődését elősegítenék... Én a beszélt nyelvet uj nyelvvel gazdagítom és megkísérlem, hogy a beszéd nyelvének visszaadjam a maga ősi mágiáját, lényegéből fakadó igéző erejét." /x/ Uo., 37. o. /xx/ Uo.,71. o. /xxx/ Uo>> 73< 0> /xxxx/ UOi> 78i 0> /xxxxx/ Ucu> 110_lt o. 139
