Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)

2. Arthur Adamov - A gyógyítható és a gyógyíthatatlan

madhat benne hasonló igény, hogy meglelje a helyes egyensúlyt az emberi lét gyógyítható és gyógyithatatlan oldala között. liagy és embert próbáló feladat; de Adamov már eddig is képesnek mutatkozott a nagy feladatokkal való szembenézésre.

Adamov máris tiszteletet parancsoló teljesítményekre tekinthet vissza. Hagy műveltségű irodalmárnak bizonyult; Jung,Rilke.Dosztojevszkij /Bűn és bünhódés/, Strindberg /Az apa/. Gogol.Büchner, Csehov és Gorkij müveit fordította; kitűnő rövid monográfiát irt Strindbergről; lenyűgöző antológiát állitott össze a Párizsi Kommünről; és szerzője a pszichológiai önéletrajz-müfaj egyik legbrutálisabban őszinte és legértékesebb dokumentumának. Ott áll a mai avantgard-dráma összeütköző irányzatainak és tomboló vitáinak a szivében, annál is inkább, mivel a két fő ellentétes irányzatot saját személyében és saját oeuvre-jében testesiti meg.

A sovány, fekete hajú, sötét bőrű, szúrós és átható tekintetű A- damov, aki már nem csavarog Párizs-szerte rongyos ruhában és nem él sivár szegénységben, de még mindig egy kis balparti hotelben lakik és kedvenc Boulevard Saint Germain-i trafik-presszójában tartja udvarát, az elkötelezett, politikus drámairás legfőbb szószólója lett Franciaországban. Ugyanakkor ma is úgy néznek rá, mint a nem elkötelezett, a lélek mélységeit kutató politikaellenes- szinház egyik mesterére. Egyik drámai alakjához hasonlóankét ellentétes tendenciái testesit meg, amelyek ugyanazon emberen belül élnek egymás mellett.

Csak az utókor mondhatja meg, hogy kettejük közül melyik volt az értékesebb és melyiknek lesz tartósabb hatása.

33