Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)

Bevezetés. Az abszurd abszurditása

Meg kell különböztetni az abszurd drámát a mai francia dráma egy másik jelentős és párhuzamos irányzatától is, amelyet szintén az emberi állapot abszurditása és bizonytalansága foglalkoztat! attól a "költői avantgard"-drámától, amelyet például Michel de Ghelderode, Jacques Audiberti, Georges Neveux, az ifjabb nemzedéken belül pedig - hogy csak a legjelentősebbek közül említsünk néhányat - Georges Schehadé, Henri Pichette és Jean Vauthier müvei. A határvonal meghúzása itt még nehezebb, mert a két megJdÉelitési mód sokban fedi egymást. A "költői avantgárd" épp annyira épit a képzeletre és az álom realitására, mint az abszurd színház; Ugyanúgy nem vesz tekintetbe olyan hagyományos axiómákat, mint az egyes alakok alapvető egysége és következetessége vagy a cselekmény szükségessége. Mégis, a "költői avantgárd" alapvetően különböző hangulatot képvisel; liraibb, sokkal kevésbé szenvedélyes és groteszk. Még fontosabb eltérő álláspontja a nyelvvel kapcsolatban: a "költői avantgárd" sokkal nagyobb mértékben folyamodik a tudatosan "költői" beszédhez; olyan drámákra törekszik, amelyek valójában költemények - verbális asszociációk gazdag hálójából szövődő képek.

Az abszurd dráma ezzel szemben a nyelv radikális devalválására törekszik; olyan költészetre, amelynek maga a szinpad konkrét és objektiválódott képeiből kell kialakulnia. A nyelv eleme ebben a koncepcióban változatlanul fontos szerepet játszik, de a színpadi történés túlnő az alakok által kimondott szavakon és gyakran ellent is mond azoknak. Ionesco Székek cimü erőteljesen költői drámájában például a költői tartalmat nem a kimondott banális szavak hordozzák, hanem az a tény, hogy ezeket a szavakat egyre sokasodó számú üres széknek mondják el.

Az abszurd szinház ily módon alkotórésze korunk "irodalomellenes" mozgalmának, amely kifejeződik a képek "irodalmi" elemeit elvető absztrakt festészetben csak úgy, mint a francia "uj regényben"is, amely előszeretettel ir le tárgyakat és megtagadja a pátoszt és az antropomorfizmust. Nem véletlen egybeesés, hogy az abszurd szinház - hasonlóan a fent nevezett mozgalmakhoz és számos további, uj kifejezési formát kereső kisérlethez a művészet minden területén - Párizsban tajálta meg a maga központját.

10