Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)
7. Az abszurd jelentősége
lapjait, henem egyben mélységes misztikus élményt is nyújt. A keleti és keresztény misztikus élmények tartalmát épp a kimondhatatlanságnak, az ürességnek, a semminek .mint a világegyetem alapjának ez az átélése alkotja. Lao-Ce azt mondja:"Az Ég és a EJld a névtelenből sarjadt; a megnevezett csak az anya, amely a tízezernyi teremtményt felneveli, kit-kit a maga fajának megfelelően."^2^ Keresztes Szent János szerint a lélek ösztönösen érzi* hogy "az Istent nem képes felfogni",/kx/ Eckhart mester pedig ugyanezt az élményt fejezi ki: "Az istenség szegény, mezítelen és üres, mintha nem is léteznék; se birtoka, se akarata, se szükséglete, nem dolgozik és nem kap semmit... Az istenség olyan, mint a semmi.t/-5-5-*-/ Más szavakkal: a nagy misztikusokét lelkesültség és felszabadultság töltötte el, amikor felismerték és^elfogadták, hogy az ember soha nem lesz képes megérteni a világ értelmét, amikor felismerték, hogy az istenség totálisan transzcendens és totálisan különböző mindattól, amit érzékeinkkel felfoghatunk.Ez a megkönnyebbülés másfelől abból a felismerésből is fakad, hogy a megismerő gondolkodás nyelve és logikája nem képes befogadni a valóság végső, legmélyebb természetét. Ezért a zen buddhizmus, ez a mélységesen misztikus filozófia, magának a fogalmi gondolkodásnak az elvetésén alapul: A valóság tagadása a valóság állítása És az üresség állítása az üresség tagadása. A nyugati országokban-az utóbbi időben fellendült az érdeklődés a zen iránt. Ebben a jelenségben ugyanazok a tendenciák fejeződnek ki, amelyek az abszurd színház sikerét magyarázzák: az érdeklődés a végső realitások iránt és az a felismerés,hogy lao-Ce, idézi Aldous Huxley: The Perennial Philosophy. Chatto and Windus, London 194b> 33. 51 /xx/ Keresz-t;es Szent János, idézi Huxley, i.m. /xxx/ 3Ciciiar-(; mester, idézi Huxley, i.m. /xxxx/ 5eng_i»san. On Believing in Mind. Idézi Suzuki:Manual of Zen Buddhism. Rider, London 1950. 77. o. 180
