Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)
6. Az abszurd hagyománya
fel. Ugyanez vonatkozik ?ranz Kafkára is, akinek az abszurd drámára gyakorolt hatása éppoly erőteljes ás közvetlen volt, mint Strindbergé és Joyce-é. Kafka novellái és befejezetlen regényei lényegükben lidércnyomások és rögeszmék aprólékosan pontos leirásai - kifejezői egy, a konvenció és a rutin világában elvesző,érzékeny emberi lény szorongásainak és bűntudat-érzeteinek. Kafka úgy érezte, elvesztette a kapcsolatot a valósággal és bűntudat gyötörte, amiért ezt a kapcsolatot nem tudja visszanyerni; ezt fejezi ki az olyan képekben, mint K. lidércnyomása, akit egy számára ismeretlen törvény megsértésével vádolnak, vagy mint a másik K., a földmérő megpróbáltatása, akit beidéztek a kastélyba, de nem tud bejutni oda; és ezek a képek páratlan kifejezői lettek a modem ember helyzetének. Ahogyan Ionesco, Kafkáról Írott rövid, de sokatmondó tanulmányában, megjegyzi: "Ez a téma: a labirintusban eltévedt és minden vezérfonál hiján lévő ember témája alapvető... Kafka munkásságában. Ám ha az embernek nincs többé vezérfonala, ennek az az oka, hogy nem is akar már ilyet. Épp innen ered bűntudata, szorongása, a tcrténe/-/ lem abszurditásának érzete."' Noha köztudott, hogy Kafkát nagymértékben vonzotta a színház, csak e.gy rövid drámai töredéket hagyott ránk, a Der Gruftivächtert /A kripta őre/, egy befejezetlen dráma nyitó jelenetét. Ebben az ifjú herceg maga elé idézi halott ősei mauzóleumának öreg őrét s az elmondja neki, milyen ijesztő küzdelmet kell vivnia minden éjjel az elhunytak szellemével, akik el akarják hagyni sirjuk börtönét s be akarnak törni az élők világába. Ámbár Kafka saját szerény drámaírói kísérlete nem hozott eredményt, elbeszélő prózájának közvetlensége, titokzatossága és feszültsége, képeinek konkrét világossága állandóan csábitja az adaptáiókat, akik müveiben eszményi szinpadi anyagot látnak. A Kafka-regények és - elbeszélések drámátizálásainak hosszú sorából a legfontosabb talán Andre dide és Jean Louis Barrault A nere volt, amelyet a Théâtre de Harignyban mutattak be 1947. október 10-én. H!Ionesco: Dans les armes de la ville, i.m. 4. o. 109
