Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)

6. Az abszurd hagyománya

rábbi, nem verbális formáihoz való visszatérés egyaránt megtalálható Genet tiszta, rituális és stilizált cselekményében; a tárgyak Ionesco feltárta burjánzásában; a Godot-ra várva music-hallra emlékeztető kalap trükkj eiben; az alakok magatartásának külső kivetítésében, úgy, ahogy az Adamov korábbi müveiben szembe ötlik; Tardieu kísérleteiben, hogy pusztán csak mozgásból és zajokból teremtsen színházat; továbbá Beckett és Ionesco balettjeiben és pantomimjeiben.

A színház mindig több puszta nyelvnél. A nyelv egymaga olvasásra való, ám az igazi színház csak előadva nyilatkozhat meg. A torreádorok bevonulása az arénába, a résztvevők felvonulása az olimpiai játékok megnyitásán, az uralkodó diszmenete fővárosának utcáin keresztül, a miséző pap jelentőséggel terhes cselekvései - mindezekben megtalálhatók a tiszta, absztrakt szinházi hatásoknak erőteljes elemei. Mély, gyakran metafizikus jelentésük van és többet fejeznek ki, mint amennyire a nyelv képes lenne. Ezek az elemek különböztetnek meg minden színpadi előadást a dráma puszta elolvasásától; a szavaktól függetlenül léteznek, mint például a hindu bűvészek produkciójában, amelynek láttán Hazlitt elámult az ember lehetőségein és betekintést nyert az ember természetébe: "Vajon

valami jelentéktelen kis erőt látunk itt munkálkodni? Nem inkább olyasmivel van-s dolgunk, ami jószerivel csodának mondható? Az emberi leleményesség végső megfeszítése ez, ami csak akkor jöhet létre, sőt, megközelíteni is csak akkor lehetséges, ha a legzsengébb gyermekkortól az érett férfikorig test és szellem képességei szüntelen, csillapíthatatlan szorgalommal törekednek a cél felé.

Ő ember, csudálatos állat vagy te és utald előre meg nem sejthetők! Különös dolgokra vagy képes, de nagyon kevés hasznukat veszed!"'^ A szinházi előadásban rejlő konkrétság és hozzáértés e sajátos metafizikai erejéről beszélt' Nietzsche is A tragédia születésében: "A mitosz a maga adekvát objektiválását semmiképpen sem a kimondott szóban találja meg. A jelenetek szerkezete és a lát-^ William Hazlitt: The Indian Juglers. Table Talk. Everyman’s Library, London and New York 7§. o.

81