Katona Ferenc: Szabálytalan színháztörténet. I. - Korszerű színház 93. (Budapest, 1967)

Miért játszott három színész hét szerepet?

/Az eddigiekkel kapcsolatosan meg kell említenünk két olyan terminust, amit a hiányos üzenetek megfejtésével kapcsolatosan az információelmélet használ. Matematikai analógiával: azt a műveletet amikor egy üzenet közepén a hiányzó részt az üzenet elejének és végének az ismeretében rekonstruáljuk, az üzenet interpolációjának nevezzük. A másik esetben, amikor az üzenet vége hiányos, a rekonstrukciós műveletet - ugyancsak matematikai analógiával - az üzenet extrapolác i ójának nevezzük.26. Nyilvánvaló, hogy a két művelet közül az interpoláció eredményessége a nagyobb, mivel két ismert pont között a hiányzó jelek száma véges, az ismert pontok u tán viszont a jelek száma elméletileg végtelen.Ezért kellett példánkban az üzenet végén lévő extrapolációt oly módon intrapolációvá átalakítani, hogy az üzenet végét egy Írásjel formájában feltételeztük s igy az utolsó szó után, az utolsó szó és az Írásjel között a hiányzó jelek száma is végessé csökken. Ha ezt nem tettük volna, akkor a feladat megoldhatatlan volna!/

Tehát: feltételezésünk az, hogy az üzenet mindössze három szóból áll s legfeljebb két helyen, az első és a harmadik szó végén hiányzik néhány betű.

Ebből viszont nyilvánvaló, hogy a hiányzó jelek kombinációi a magyar nyelv törvényei szerint csak ragok lehetnek, tehát a végtelen betükombinációs lehetőségek e felismerés folytán már nagy mértékben csökkennek.

Közben még meg kell azt az esetet is vizsgálnunk, hogy mindkét helyen feltétlenül hiányoznak-e betűk? Mindkét hiányosnak feltételezett szó lényegében önmagában is értelmes komplett szó, tehát az is lehetséges, hogy valamelyik nem hiányos. /Mind a kettőről egyszerre ezt nem tételezhetjük fel, mert az adott formában az üzenet nem értelmes szöveg, tehát valahol feltétlenül hiányos!/

Az első szóról feltételezhetjük, hogy nem hiányos, a harmadikról azonban semmiképpen sem, mivel szórendi helyzetéből kifolyólag alanyeset nem lehet. Ha viszont az első szót hiánytalannak tekintjük /KÉR/, akkor azt kell vizsgálnunk, hogy a magyar nyelv mely esetei jöhetnek számításba az üzenet megfejtésénél. Ez esetben egyértelműen nyilvánvalóvá válik, hogy az üzenet csak kérdés lehet, mivel a magyar nyelv szabályai szerint az egyes szám harmadik személyü igealak elé, kijelentő módban, az alanyt általában ki kell tenni. Alany az üzenetben nem szerepelhet - miután az üzenet kezdete előtt nem áll fenn hiány -, a mondat tehát csak kérdő mondat lehet. A harmadik szó viszont ebben az esetben feltétlenül tárgyeset kell, hogy legyen s igy a megoldás csak a következő lehet: "KÉR ÚJABB JAVASLATot?"

95