Katona Ferenc: Szabálytalan színháztörténet. I. - Korszerű színház 93. (Budapest, 1967)
A romantika - pislákoló gyertyafényben
adás, ha akár minden izében, akár csak legfontosabb jellemzőiben hü maradt volna a romantikus kifejezőeszközök ismert fegyvertárához. Ha ezeket használta . volna az előadás, nyilvánvalóan ez a fajta teátrálitás zavart volna, mint lényegében elavult, ma már élvezhetetlen előadásmód. Vagy talán mégsem? Vagy valahol a kettő között kellett volna keresni a megoldást? Bármennyit is törtem a fejem, elméletben nem tudtam a kérdést elintézni magamban, ahhoz pedig nem vettem magamnak a fáradságot, hogy mint rendező gondoljam végig egy ilyenfajta darab színre vitelének valamennyi konzekvenciáját. , De azért a probléma még sokáig, jóval a bemutató után is, foglalkoztatott. Többször beültem esténként a nézőtérre, az előadás egyegy részletét újra meg újra megnéztem, hátha valami véletlen folytán megvilágosodik az elmém s megtalálom a probléma megoldásának a kulcsát. S a véletlen azután csakugyan nem is hagyott cserben. Ebben az időben bizonyos zavarok voltak a város áramellátásában, aminek következtében elég gyakran előfordult, hogy hosszabbrövidebb ideig, áramszünet miatt, kénytelenek voltunk az előadást megszakítani. Egy-egy ilyen áramszünet, ha bármilyen rövid ideig is tartott, tönkretette az előadást, mivel a legváratlanabb pillanatban, többnyire éppen egy jelenet kellős közepén kellett leállni, majd az áramszünetet követően egy képpel, vagy jelenettel korábbról újrakezdeni és folytatni az előadást. E sűrűn előforduló kellemetlenség mind a színészeket, mind pedig a nézőket gyakran helyrehozhatatlanul kizökkentette az előadás hangulatából és az est további részét úgyszólván élvezhetetlenné tette. A színház ezermester szcenikusa azonban ebbe nem volt hajlandó belenyugodni, ezért konstruált egy szerkezetet, amelynek segítségével, áramszünet esetén is, az előadást egyetlen pillanatnyi megszakítás nélkül folytatni lehetett. E szerkezet lényege egy igen egyszerű kis automata kapcsoló volt, amely az áramszolgáltatás megszűnésének pillanatában, egyetlen másodpercnyi szünet nélkül, két, akkumulátorról táplált, közönséges autóreflektort kapcsolt be, amelyek, ha Igen csekély fénynyel is, de biztosították az előadás folyamatosságát. Nos, ez az igazán egyszerű szerkezet tette számomra végül is lehetővé, hogy a fentebb vázolt "titok" nyitjára jussak, hogy közelebb kerüljek az izgató probléma lényegéhez, sőt, ezen túl menően ez a kis szerkezet további lavinái is elindított: kiindulópontja lett mindazon kételyeimnek, amelyek azután megingatták bennem a közismert színháztörténeti igazságokba vetett hitet. Egyelőre azonban maradjunk a már említett STUART MÁRIA, produkciónál. Az történt ugyanis, hogy az egyik előadáson, amelyet 26