Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)
III. rész: A koreográfus munkatársai
fia klasszikus stilusu volt, anélkül, hogy kísérletet tett volna a régi kor lépéseinek pontos reprodukálására. Egészen más volt Mary Skeaping koreográfiája, amelyet a svéd Operaházban Händel Alciná.jához, illetve Drottningholmban a Purcell zenéjén alapúié Cupid out of his Humourhoz /A kedvetlen CupldoA0* tervezett; itt a korabeli zenének korabeli koreográfia felelt meg. A két eszményi lehetőség - korabeli zenét történelmi témákhoz Is mai zenét mai témákhoz - széles skálát fog közre, amelyen belül meglévő zenét uasználnak fel mindenfajta koreográfia céljaira. Az ilyen zene felhasználásának problémái - bármily kitűnő muzsikáról legyen is szó - nagy mértékben eltérnek a megrendelt partitúra felhasználási módjától. Először is speciális esztétikai problémák merülnek fel. 27 A harmincas evekben, Mjaszin szimfonikus balettjeivel kapcsolatban, heves vita folyt az önálló hivatásu, nem baletthez szánt zene felhasználásának lehetőségéről. Változatlanul fennáll azonban egy mélyebb probléma: hogyan transzponáljuk az eredendően auditiv rendeltetésű zenét vizuális képekké, amelyeknek nincs sem elbeszélő, sem hangulati motivációjuk."Balanchine - Írja Birgit Cullberg ‘ - mestere ennek a nehéz átmenetnek.Az ő keze nyomán a koreográfiái sémák úgy bomlanak szét és állnak ismét össze széles, soha véget nem érő áramlásban, mint a vizen a hullámgyürük. Különleges adottsága, hogy a koreográfiában feltárja a zene szimfonikus jellegét... De nem rabszolgája a zenének. Balettjeit a koreográfia esztétikai törvényeivel összhangban épiti fel.n/x/ Ha valamilyen elgondoláshoz a zenét utólag kell megkeresni, az összhang soha nem tökéletes, mindig csak megközelítő.Előfordulhat, hogy a zenei tagolás nem mindenütt megfelelő; máskor a partitúra befejezése, kisebb csúcspontjai, vagy bizonyos részei ^X//Birgit Cullberg; a Svéd Királyi Ballet műsorfüzete. 63
