Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)
II. rész: A koreográfus témái
Gondoljunk arra, hogyan vált Sztravinszkij vékony zenei ötlete - Petruska sírásáról - először szcenáriummá, majd koreográfiái tervvé a Gyagilewel, majd Benois-val folytatott megbeszélések alapján. Vagy nézzük meg részletesebben, hogyan vitatták meg a The Prince of the Pagodas /A pagodák hercege/^2* alkotói John Cranko kezdeti ötleteit, ameddig csak a balett el nem nyerte végső alakját. Cranko itt szerző és koreográfus volt egy személyben, és szcenáriumába már kezdettől fogva beleszőtt bizonyos koreográfiái elgondolásokat. "A Sadler’s Wells Organisation - mondotta - felkért, hogy nyújtsak be egy szcenáriumot három felvonásos balettre. Hogyan teremtsünk alkalmat klasszikus pastiche, utánérzés helyett alkotó szellemű koreográfiára úgy, hogy • ugyanakkor biztosítsuk a megkivánt közvetlen kasszasikert is? ügy határoztam, hogy a szükséges keretet a mitológiai tündérmese szolgáltatja majd... Elgondolásom az volt, hogy hagyományos tündérmesék alapján képsort állítok össze. E képeket olyan cselekményfonal köti esszé, amely a közönség Ízlésétől függően tetszik majd lényegesnek vagy lényegtelennek. A képek nyújtanak majd alkalmat azokhoz a különféle d Ívért is sement-okhoz.^* amelyeket elképzeltem. Koreográfiámban kiindulópontul Fetipát választottam, de tudatosan törekedtem bizonyos különbségekre is. Elsősorban ki akartam küszöbölni mindennemü"süketnéma" pantomim-betétet. A tartalmat a táncosok egymáshoz vagy a tárgyakhoz való viszonyával, vagy mozdulataik jellegével akartam kifejezni. A klasszikus táncot szabadon kívántam tarkítani akrobatikával és népi tánclépésekkel, szigorúan ügyelve rá, hogy ezeket költői módon alkalmazzam, s ne pusztán attrakciók gyanánt, kicsikarva a nézők olcsó felhördülését! a hold majd mint fehér trapézmüvész lendül át sarlóján a levegőn, a halak bukdácsolnak és bukfenceznek a hullámok között. E meggondolások eredményeként jött létre a Pagodák hercegének eleő nyers szcenáríuma.” 36